Isten a gépből – mesterséges intelligencia írja a gazdaság jövőjét?

Egyes elemzések szerint a már ma is használt mesterséges intelligencia technológiák széleskörű elterjedése 20-30 %-kal emelhetné meg a világ globális GDP-jét. De milyen lépésekben jutottunk el idáig? Az MBH Bank elemzője áttekintette a mesterséges intelligencia és az automatizáció történetének legfontosabb ugrásait.

Del Spooner (ember): Az emberi lények álmodnak. A kutyák is álmodnak, de te nem. Te csak egy gép vagy. Csak az élet utánzata. Egy robot írhat regényt? Vagy képes rá, hogy mesterművet alkosson egy darab vászonra?

Sunny (robot): És maga?

Én biztos nem. És szerintem Del Spooner sem. Életét viszont, a történet szerint (Én, a robot), a mesterséges intelligenciának köszönheti, ahogy a bal karját is, amely egy balesetben sérült meg.

A mesterséges intelligencia, a robotika, az automatizáció örökzöld téma. A II. világháború óta legalább négy időszakot tudunk kiemelni, amikor ezek a témák az újságok címlapjait, napjainkban pedig az online felületeket is kibérelték maguknak.

1955 körül szaporodott meg először az automatizálás kifejezés használata, sőt 1956-ban elindult az első automatizálás elleni sztrájk is. Az alkalmazottak leginkább az elektronikus adatfeldolgozás „rémétől” tartottak, és vannak, akik úgy gondolják, hogy az 1958-as recesszió kialakulásában is nagy szerepe volt az automatizáció és így a csökkenő élő munkaerőigény hatásának.

A második hullám 1980-ra tehető. 1983-tól a The Robot Store humanoid robotokat kezdett el árulni; a cég vezetője akkor azt nyilatkozta, hogy ezek a robotok két éven belül az amerikai háztartások 10-20%-ban ott lesznek. Nem így lett, cserébe kaptunk temérdek mesterséges intelligenciát is felvonultató, korszakalkotó mozit: Csillagok háborúja, Terminátor, Szárnyas Fejvadász, hogy csak párat említsünk. Ugyanakkor a robotizáció elindult, például az autóiparban. A 80-as években a Ford néhány gyára és bizonyos munkafolyamatok már majdnem teljesen automatizáltak voltak.

A harmadik fellángolás 1995-ben érkezett meg. A kor szalagcímei szerint az okoseszközök (1995-öt írunk!) és számítógépes hálózatok jövője következik, amelyek szinte az összes munkafolyamatot átírják majd.

A legutóbbi, 8-10 éve induló és mai napig folyamatban lévő szakasz már a részlegesen megvalósult mesterséges intelligenciában (MI) csúcsosodott ki.  Mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy az egyik vezető MI-chipgyártó, az Nvidia 2022 első negyedéves gyorsjelentése utáni sajtótájékoztatón 38-szor említette az MI szót, egy évvel később már 83-szor, a Google egy éve 7-szer, most 65-ször, és a minta máshol is hasonló.

Az MI előretörése pedig a világban keletkező adatok fényében érthető.  Az IDC elemzése 2025-ben már 181 zettabyte adat keletkezésével számol. És hogy mennyi ez? 1 zettabyte kb. 1,5 billiárd selfie, azaz kb. 197 ezer darab kép minden egyes földlakóról. Ezeket az adatokat elemezni kell, és itt jöhet segítségünkre az MI. Persze nem minden adat fontos, de az IDC elemzése arra is kitér, hogy az adott évben keletkezett információk kb. 20-40%-a igen. És honnan jönnek ezek az adatok? Ma már mindenhonnan: önvezetés, IoT (a világhálóra kapcsolt eszközök), vállalatok működése, bank és pénzügy…

A mesterséges intelligencia (MI) emberi intelligenciát megkövetelő feladatokat végez el számítógépes megoldásokkal, de megtestesülése nem feltétlenül az, mint a fent említett filmekben – bár tudjuk, sokan ebben szeretnének hinni. Ugyanakkor már rögtön a definíció kapcsán problémába ütközhetünk, mert mégis, mi is az intelligencia? Egy deriváláshoz intelligencia szükséges, mégis az MI könnyedén veszi ezt az akadályt. Ugyanakkor egy arcfelismerés az ember számára magától értetődő, gondolkodást nem igénylő „feladat”, de az MI-nek temérdek számítást kell hozzá elvégeznie.

A tradicionális MI olyan adottfeladatot old meg, amit az ember is meg tudna, de teszi mindezt sokkal gyorsabban, hatékonyabban. Egyfajta automatizálásról beszélünk, melynek során a kutyás és macskás képeket válogatja külön az algoritmus – de ilyen például a Google keresője is. Ezek a rendszerek nem gondolkoznak, nem reagálnak a környezet változására, hanem az emberi gondolkodást szimulálják előre meghatározott szabályok és paraméterek alapján.

Ezzel szemben a generatív MI olyan MI-t takar, amelynek van valamilyen kimeneti eredménye, azaz egy leírt szöveg, egy zene, egy videó, egy kép, egy 3D-s modell, egy lefordított szöveg, bármi. Ilyen például a ChatGPT chatbotja vagy az önvezető autózás. Itt már arról is beszélhetünk, hogy az algoritmus reagál a környezetére, figyelembe veszi a világ változását.

Ha pedig a hatékonyságnál és gyorsaságnál tartunk, ennek biztosan lesz valami hatása a globális gazdaságra is. De mégis milyen?

A McKinsey elmúlt évek elemzései alapján arra a következtetésre jutott, hogy a világ GDP-jét, amely jelenleg kb. 97 billió dollár, a tradicionális MI és egyéb analitikai folyamatok, a vizsgált 19 iparágon keresztül 11-17,5 billióval növelheti. Ennek kb. 40%-át tradicionális MI-t alkalmazó folyamatok, a maradékot egyszerű folyamatelemzés általi hatékonyságjavulás adja. A mesterséges intelligencia alkalmazása így tehát iparágonként az iparág bevételének kb. 1-9%-ával növelheti a globális GDP-t. Az alábbi ábrán látható, hogy a legkisebb hozzáadott értéke a légi- és hadiparnak van (kb. 40-50 milliárd dollár), míg a legnagyobb lehetőséggel a kiskereskedelem kecsegtet (kb. 600 milliárd dollár).

A fenti összeget a generatív MI még plusz 6,1-7,9 billió dollárral növelheti meg. Itt 850 foglalkozást vizsgáltak meg és határozták meg az azokban használt MI potenciális hozzáadott értékét. Vagyis összességében 17,1-25,6 billió dollár plusz érték lenne kiaknázható az MI tömeges elterjedésével, ez pedig a globális GDP kb. 20-30%-a.

Az elemzés felhívja arra a figyelmet, hogy ezek az összegek nem előrejelzések, hanem azt mutatják meg, hogy összességében mekkora potenciál lehet az MI miatti hatékonyságjavulásban – hogy ez hány év alatt realizálható, az egy másik kutatás témája lehet.

A lehetőség, azt gondolom adott, csak rajtunk múlik, hogyan aknázzuk azt ki. De mesterművet egy vásznon inkább az ember alkosson.

A témával kapcsolatban ajánljuk a Monitor egy másik cikkét, mely a magyarországi logisztikai ágazatban vizsgálja a mesterséges intelligencia hatásait.