Mibe érdemes most fektetni? – Negyedéves Ajánló

Publikálta legújabb, 2024 harmadik negyedévére vonatkozó, összefoglaló befektetési ajánlását az MBH Befektetési Bank. A report részletes képet ad a pénz- és kötvénypiacok, a vállalati részvények, az alternatív befektetések és a befektetési alapok közeljövőben várható trendjeiről – és emellett egy konzervatív, egy kiegyensúlyozott és egy dinamikus mintaportfólió segítségével konkrét példát is ad a befektetések diverzifikációjára.

Tartós reálhozam a közepes lejáratú kötvényekben – érdemes beszállni

A biztonságosnak mondható amerikai államkötvényekkel 2008 és 2021 között alig tudtuk megverni az inflációt. Ez a helyzet 2022-ben megváltozott, és most vonzó lehetőségeket találhatunk a dollárkötvények között is.

A piac úgy véli, hogy az amerikai infláció az elkövetkező 5 évben átlagosan 2,28% lehet. Ez nem csupán egy elemzői becslés vagy előrejelzés; az infláció-indexált államkötvények és a nominális kötvények hozamkülönbözetéből tudjuk kiszámolni ezt az értéket, azaz a befektetők pénzükkel teszik le voksukat a várakozás mellett. Ehhez képest a június végén elérhető 5 éves hozam az amerikai állampapírpiacon 4,38% volt. A kettő különbsége 2,10%, ez a szemmel is jól látható reálhozam, amit a piac várakozásai szerint az amerikai kötvényektől kaphatunk.

Jó évtized várhat a kis- és közepes cégekre

Az AI-sztori miatt a technológián kívül háttérbe szorult szinte minden részvényszegmens. Egyúttal a kisebb méretű cégeket is látszólag hanyagolják a befektetők, melynek eredményeképp ezek most kedvező értékeltségen forognak.

Történelmi mintából kiindulva minél olcsóbban tudunk megvásárolni egy adott részvénypiacot, a hosszú távú (és itt valóban hosszú távú, azaz pl. 10 éves) teljesítmény annál kedvezőbb lehet. Az elmúlt 20 évben kevés alkalommal forgott ekkora diszkonton a kis kapitalizációjú vállalatok indexe. P/S, azaz egy részvényre jutó bevétel alapon az irányadó amerikai index (S&P 500) közel kétszer olyan drága, mint a kisebb vállalatokat tömörítő index (Russell 2000). Modellünk alapján ez az értékeltségbeli eltérés a kis- és közepes vállalatok akár 5,4%-os túlteljesítéshez is vezethet.

2024 Q3 – Tarol az AI, beindult a kamatvágás, de a nagyja 2025-re tolódhat

Újabb csúcsokat döntenek a részvénypiacok, kiváltképp az AI-sztorival leginkább reflektorfénybe került Egyesült Államok. Az előző negyedévre várt korrekció áprilisban hirtelen jött, majd hasonló hirtelenséggel távozott, és a tengerentúli tőzsde azóta szinte töretlenül halad felfelé. Az amerikai piac fair ára közelében forog, ugyanakkor továbbra is feszített értékeltségeket és magas koncentrációt látunk a piacokon, sebezhetővé teszi a ralit. Mindeközben historikusan is egyedülálló forgatókönyv kerekedett ki júniusban, amikor az EKB 2016 óta először csökkentette az irányadó kamatokat – mindezt a FED-et megelőzve. A jegybankoktól további két-két kamatvágás a legvalószínűbb szcenárió idén, ez a ciklus pedig jövőre folytatódhat. A piac által jelzettnél kevesebb kockázatot látunk a francia előrehozott választásokban, ugyanakkor a ragadósnak tűnő eurózónás inflációs adatok adhatnak okot némi aggodalomra.

Lazítanak a nagy jegybankok

Két-két 25 bázispontos kamatvágást tartunk a legvalószínűbb forgatókönyvnek idénre a FED és az EKB részéről, ugyanakkor jelentős különbséget látunk a jegybankok mozgástere között. Az amerikai döntéshozók a reálgazdaság relatív erejére (2024-re várt GDP év/év: 2,1%) támaszkodva kivárhatnak a kamatcsökkentés megkezdésével. Powell júliusban ki is hangsúlyozta, hogy kellő időt szánhatnak a döntésre, megbizonyosodva az inflációs célhoz tartó útról. Ennek kapcsán a 2024-re vonatkozó inflációs előrejelzést a márciusi 2,4%-os értékről 2,6%-ra igazították ki.

Európában a gyengébb – bár a recesszióból már kilábalt – növekedés csak jóval nagyobb kockázatok mellett teszi lehetővé a magasabb kamatok hosszú távú fenntartását. Ugyanakkor Lagarde is a kamatvágási várakozások csillapítása mellett szólalt fel, a feszes munkaerőpiacra hivatkozva intette óvatosságra a gyorsabb lazítást váró szereplőket. A jegybanki inflációs előrejelzéseket 2024-re vonatkozóan a márciusi 2,3%-ról 2,5%-ra módosították. Ezzel egyidőben a 0,6%-os GDP bővülés helyett valamivel jobb, 0,9%-os értéket várnak.

Egyenlőtlenség a részvénypiacon

Némi aggodalomra adhat okot az amerikai irányadó részvényindex alkotóelemeinek széthúzó teljesítménye. Az S&P 500 Top 10 alindex (ami a főindex 10 legnagyobb cégét követi) 28,55%-os pluszban zárta a júniust év elejétől számítva, amíg ugyanezen az időtávon az egyenlő súlyozású S&P 500 Equal Weight index csupán 4,10%-kal emelkedett. Ebből egyértelműen látszik, hogy a historikusan is kiemelkedő első féléves részvénypiaci teljesítményt (S&P 500: 16,8%) a híreket is domináló nagy nevek (például NVIDIA, Google, Amazon) tették lehetővé. Ugyan a vállalati eredmények is növekedést mutattak az elmúlt egy évben, a részvénypiaci rali hátterében egyelőre inkább az értékeltség expanziója áll, azaz a befektetők a jövőbeli eredményvárakozások alapján hajlandók többet fizetni a részvényekért.

A túlzott koncentrációban diverzifikációs kockázatok rejlenek, hiszen az amerikai piacot megvásárló befektető valójában a kitettségének körülbelül 37 százalékával csupán 10 cégbe fektet. Viszonyításképp 2014-ben a tíz legnagyobb komponens mindössze 14 százalékát tette ki az indexnek.  

A fenti cikk marketingközleménynek minősül, mellyel kapcsolatban ajánljuk olvasóink figyelmébe az itt elérhető jogi tájékoztatót.

A Negyedéves Ajánlót az alábbiakban teljes terjedelmében megtekinthetik: