Milyen szektorokba érdemes fektetni a következő negyedévben?
A tőzsdei befektetések szempontjából sokszor kifejezetten nem az egyedi vállalati részvények, inkább a teljes szektorok, ágazatok helyzete a meghatározó. Az MBH Bank elemzői megvizsgálták, hogy a napjainkban látható trendek alapján, mely gazdasági területek, ágazatok pályája ívelhet felfelé a következő negyedévben – és hol számíthatunk stagnálásra, visszaesésre.
Az alábbi ábra azt mutatja meg, hogy bizonyos gazdasági rezsimek esetében melyek lehetnek a felülteljesítő szektorok. 2023-ban eddig a technológia, ciklikus, azaz tartós fogyasztási szektor, az ipar és az energetika vezetett. A technológiát az MI narratíva, az ipart az USA ipart támogató fiskális ösztönzői (Inflation Reduction Act és CHIPS Act) támogatták, amelyek az infrastrukturális beruházásokat, a megújuló energiatermelés elterjedését és a chipgyártók „hazatelepítését” tűzték ki célul. Ezek a szektorok, ahogy lent is látható, inkább egy felfelé ívelő ágban lévő gazdaságban teljesítenek jól.
Nehézségekkel teli időszakban pedig az egészségügy, a közművek és a nem ciklikus fogyasztási cikkek (napi fogyasztási cikkek) szektora teljesít általában jól. Természetesen ez utóbbit relatív értelemeben kell érteni, vagyis, ha általános csökkenés van, akkor ezen iparágak átlagban kevesebbet esnek, szemben a széles piaccal.
De a pontosabb portfólió összeállításhoz nézzük meg azt is, hogy mit mutatnak a kötvények. A különböző futamidejű papírok hozamának alakulása (azaz a hozamgörbe alakulása) is tartogathat értékes információkat. Ezt a fenti ábra alján lévő szöveg mutatja be.
Ma az látható, hogy az elmúlt másfél-két hónapban a hosszú lejáratú állampapírok (10+ év) hozama gyorsabban és magasabbra emelkedett, mint a rövid oldalon (angol kifejezés erre a bear steepener). Mi történik ilyenkor? Az, hogy a befektetők azt gondolják, hogy a gazdaság elég erős és stabil marad ahhoz, hogy elviselje a magasabb hozamokat. Ugyanakkor mást is okozhat. Ha a hosszabb hozamok tartósan magasabb szinten ragadnak, annak negatív hatását a gazdaság számos szereplője megérzi.
Nyugdíjalapok, ingatlanszektor, biztosítási szektor, azaz minden olyan ágazat, ahol a kötelezettségek vagy a finanszírozás hosszú távra szól. Továbbá a vállalatok értékelése esetén azon cégek, amelyek bevétele és nyeresége inkább a távoli jövőben esedékes (például fiatal technológiai cégek), a magasabb diszkontfaktor miatt alacsonyabb értékeltséggel foroghatnak.
Bull steepening: a rövid oldali hozamok gyorsabban és mélyebbre esnek, mert a jegybankok kamatot vágnak. Általában recesszió vagy a közeli helyzetben fordul elő.
Bull flattening: a hosszú oldali hozamok gyorsabban és mélyebbre esnek, mint a rövid oldali hozamok, ahogy a piaci szereplők a gazdaság lassulását várják és alacsonyabb inflációt várnak.
Bear steepening: a hosszú oldali hozamok magasabbra és gyorsabban emelkednek szemben a rövid oldaliakkal. A piac azt árazza, hogy a gazdaság elég stabil ahhoz, hogy elviselje a magasabb hozamszintet és magasabb inflációt vár.
Bear flattening: a rövid hozamok gyorsabban és magasabbra emelkednek szemben a hosszú oldallal, ahogy a jegybankok agresszív kamatemelésbe kezdenek, mivel a gazdaság túlfűtött.
A bear steepener alapvetően a gazdaság felépülés időszakában jellemző, de előfordulhat, hogy a piac félreárazza az aktuális rezsimet. Azaz a hosszabb oldali hozamok magasabbra és gyorsabban emelkednek szemben a rövid oldali hozamokkal, ugyanakkor a gazdaság átlag alatti teljesítőképességet mutat (például a GDP a hosszú távú átlag alatt növekszik). Ilyenre volt példa 2000. novemberében, 2007. júniusában és 2018. novemberében. Mind a három esetben gyors részvénypiaci esés következett.
Ezt a képet azonban szükséges kissé árnyalni. 2000-ben egy masszív buborék épült fel a technológiai cégekben. Bár sokan a mai helyzetet is ehhez hasonlítják, azt gondoljuk, hogy azon kívül, hogy akkor is a technológiai szektor vezetett és ma is az vezet, más hasonlóság nem igazán van. Azóta a technológiai cégek többsége nyereségessé vált.
2007-ben strukturális problémák uralták a piacokat, amelyek a banki és nem banki hitelezést, valamint az ingatlanpiacot érintették. Ma ilyenről szó sincs. 2018-ban egy, utólag elhibázottnak minősíthető monetáris szigorítás lépett életbe, de innen gyorsan meghátrált a FED és a piacok hamar kigyógyultak a veszteségből.
A fentieket figyelembe véve jelenlegi allokációnk a következő: technológia (5%), egészégügy (15%), közművek (10%), nem ciklikus fogyasztási cikkek (15%), energetika (10%) és pénzügy (10%). A maradék 35% készpénz, amely jelenleg állampapírokban tud a legjobban fialni. Itt inkább a hosszabb futamidőt preferáljuk (10+ év).
LEZÁRVA: 2023. október 10-én 13:00 órakor. Az előrejelzéshez használt adatokat 2023. október 10-ig vettük figyelembe.
A fenti cikk marketingközleménynek minősül, mellyel kapcsolatban ajánljuk olvasóink figyelmébe az itt elérhető jogi tájékoztatót.
Cikkünk az MBH Bank negyedéves részvénypiaci elemzésének részeként jelent meg. A teljes elemzés ide kattintva olvasható.
Diverzifikáció: A pénzügyi biztonság alapköve
A pénzügyi világban az egyik legfontosabb kulcsszó, amellyel találkozhatunk, a „diverzifikáció”. De mi is pontosan a diverzifikáció, és miért olyan fontos a pénzügyek terén? Ebben a cikkben megvizsgáljuk a diverzifikáció lényegét és annak fontosságát a pénzügyekben.
4,1%-os munkanélküliségi ráta és 14%-os bérnövekedés a hazai munkaerőpiacon
Továbbra is csúcson a foglalkoztatottság, a hazai elsődleges munkaerőpiacon 26 ezer új munkahely jött létre az előző év azonos időszakához képest, a közfoglalkoztatottak száma 8 ezer fővel csökkent, a külföldre ingázók pedig 12 ezerrel voltak többen, így a legutolsó háromhavi…
11,50%-ra csökkent az alapkamat
A Monetáris Tanács mai ülésén 75 bázisponttal 11,50%-ra csökkentette az alapkamatot, emellett 75 bázisponttal 10,50%-ra hozta le az O/N betéti kamatot, valamint 12,50%-ra mérsékelte az O/N fedezett hitel kamatát. A döntés megfelelt a várakozásoknak.