A kiskereskedelmi különadót a bevezetése óta majdnem minden évben módosította a mindenkori kormány, ez alól úgy tűnik 2026 sem lesz kivétel. A jövő évi költségvetés ismertetése során kiderült, hogy a Tisza kormány megemelné a „legalsó sáv” (1 mrd ft éves árbevétel alatt 0% a kulcs) adókulcsát 0,15%-ról 0,45%-ra. Ez az adókulcs az árbevétel 1 és 50 milliárd forintos sávba eső részére érvényes. Ennek értelmében 1 milliárd forint feletti árbevétel esetén minden kiskereskedelmi cégnek növekszik a fizetendő különadója1, ráadásul az 50 milliárd forintot meg nem haladó bevételek esetén ez mindenkinek háromszoros növekedést jelent.
Emellett azt is meg lehet állapítani, hogy a magasabb adókulcs miatt az egy céget terhelő legnagyobb adónövekedés maximum 147 millió forint lehet. Ez azokra a cégekre vonatkozik, amelyek árbevétele meghaladja az 50 milliárd forintos határt (hiszen ők „kimaxolják” a most megemelt kulcshoz tartozó bevételi sávot). Árbevétel arányosan pedig azokat a cégeket terheli legjobban az emelés, akik alulról közelítik az 50 milliárd forintos árbevételt, a legnagyobb adóteher növekedés az árbevétel arányában 0,3% lehet.
Ágazati szinten az adókulcs emelés (a 2025-ös árbevétel adatokra vetítve) akár 20 milliárd forintos elvonást is jelenthet. Ez természetesen erősen függ a forgalom alakulásától, így ebben nagy a bizonytalanság. Ez a cégek között úgy oszlik meg, hogy a hat legnagyobb kiskereskedelmi üzletláncot – akik az ágazat különadójának kb. háromnegyedét fizetik – összesen 882 millió forint adónövekedés terhel, cégenként 147 millió forint. Míg az 1-50 milliárd forint közötti bevételű cégek összességében akár 10 milliárd forinttal több különadót is fizethetnek, de ez cégenként átlagosan néhány millió forintot jelent.
Felmerül a kérdés, hogy a nagyobb adóteher veszteséget hozhat-e az üzleteknek. A 2025-ös árbevételekre vetítve a módosítást nem számíthatunk tömeges veszteségbe fordulásokra. Csak néhány cég esetében vinné el a szigorítás az eredményt, de ezek az 1 milliárd forint feletti bevételű cégek csupán néhány százaléka. Másfelől az élelmiszer jellegű vegyes üzletek és a drogériák esetében eltörlik az árrésstopot, ami viszont esetükben növelheti az eredményt.
Mi történt tavaly?
Legutóbb tavaly év végén módosult a szabályozás, amikor az előző kormányzat megemelte a sávhatárokat2. Ennek eredményeként a legmagasabb 4,5%-os adókulccsal is adózó cégeknek legfeljebb 1,92 milliárd forinttal kevesebb adót kellett cégenként befizetni, igaz, ezt amértékű kedvezményt nagyon kevés cég érte el. A cégek legnagyobb része 30 milliárd forintnál kevesebb árbevétellel rendelkezik, az ő esetükben éves szinten sokkal kisebb, 750 ezer forintos könnyítést hozott a sávemelés. Így lényegében a legnagyobb könnyítést a legnagyobb boltláncok kapták, amit elképzelhető, hogy az árrésstopon elszenvedett veszteségek pótlására szánta az akkori kormány.
A tavalyi és a mostani módosítást együtt értékelve azt mondhatjuk, hogy a sávemelések kedvezményét legnagyobb mértékben a nagyobb cégek élvezték, míg a mostani adókulcs emelésből befolyó addicionális bevételt nagyrészt a kisebb cégektől vonják el. Ez nem változtat azon, hogy a kiskereskedelmi különadó túlnyomó többségét továbbra is a hat legnagyobb kiskereskedelmi üzletlánc, és néhány drogéria, barkács és elektronikai lánc fizeti.
Az elemzéshez az Opten céginformációs adatbázis adatait használtuk.
Készítette: Báthori Bence, ágazati elemző
A jelen kiadvány a kiadása időpontjában érvényes.
A kiadvány elkészítésének időpontja: 2026. 10. 20. 08:30
A fenti cikk marketingközleménynek minősül, mellyel kapcsolatban ajánljuk olvasóink figyelmébe az itt elérhető jogi tájékoztatót.
1a benzinkutak külön szabályozása miatt azokat nem vettük bele az elemzésbe
2az adómentesség határát fél milliárdról 1 milliárdra, a 0,15%-os kulcshoz tartozó sáv felső határát 30 milliárdról 50 milliárdra, az 1%-os kulcshoz tartozó sáv felső határát 100 milliárdról 150 milliárdra, efölött adóznak a cégek 4,5%-os kulcs mellett
