Az általánosítás azonban néha félrevezető lehet, ahogy most is. Mert az arany elsősorban nem más, mint „safe haven”, ahogy az angol mondja. Olyan befektetési forma, amiben a nagy világégések elől el lehet rejtőzködni. Aztán persze ez sem feltétlenül igaz, itt is bőven lehet pénzt veszíteni, de vérzivataros időben relatív értelemben jobban teljesíthet, szemben a többi eszközosztállyal (részvények, kötvények stb.). De most nem ez a helyzet. Senki sem tart recessziótól, igaz a stagfláció rémképe egyre többször jelenik meg. Az arany teljesen más okok miatt emelkedik, ezek pedig a jegybanki vásárlások; egyfajta önbeteljesítő jóslat, nevezhetjük spekulációnak is (megveszem, mert holnap drágábban veszik meg tőlem); a gyengülő dollár, de a gazdasági visszaesés lehetőségét most semmiképpen sem említenénk ebben a felsorolásban.
Forrás: Stockcharts, MBH Befektetési Bank
Recesszióban a GDP csökkenésének jelentős hányadát a beruházások és a készletezés visszaesése magyarázza. Ezzel szemben az amerikai második negyedéves GDP növekedés egyharmadát az MI-hez kapcsolt beruházások adták, vagyis olyan befektetések, mint az adatközpontok építése, szerverbeszerzések, az energetikai infrastruktúra korszerűsítése és kibővítése, hogy csak párat említsünk. A 2026 és 2028 között várható MI beruházások csak az öt legnagyobb tőzsdei cég esetében elérhetik az éves 400-500 milliárd dollárt, amely az amerikai GDP kb. 1,2-1,5%-a és az S&P500-ban foglalt összes vállalati beruházás kb. 30-40%-a! Hát, nem egy lárvasóhaj… Aztán hogy ez termőre fordul-e, avagy sem, az már egy másik kérdés. De most még ott tartunk, hogy ami egy vállalatnak kiadás és beruházás, az egy másiknak bevétel és jó esetben profit.
De visszatérve a beruházások és készletezés GDP-ben elfoglalt szerepére, ha ezek a hosszú távú trendjük felett növekednek, akkor beszélhetünk arról, hogy növekszik a lassulás kockázata. Nyilvánvalóan vannak olyan területek, ahol nem túl szép a helyzet, elég például az új lakásépítési engedélyek számára gondolni, amely 2022 óta 20%-kal került lejjebb, igaz a piacot nem rengette meg, vagy arról, hogy a beruházások döntő rész egy iparághoz, a technológiához köthetők. Vagy beszélhetünk a stagflációról, amely kifejezés egyre többször fordul elő a híradásokban, elemzésekben.
Forrás: St. Louis Fred, MBH Befektetési Bank
A Morgan Stanley elemzése szerint az MI beruházásainak kb. 40-50%-a finanszírozható vállalati cash-flowból, azaz visszaforgatott nyereségből, így egy kb. 1,5 ezer milliárd dolláros „gap” keletkezik, amely majd, ha minden úgy alakul, kötvény, bankhitel és/vagy valamilyen hibrid formában kerülhet finanszírozásra. Még akár az is előfordulhat, hogy fel kell készülni arra, hogy a nagy technológiai cégek masszív kötvénykibocsátók lesznek…
Forrás: Morgan Stanley
A fenti cikk marketingközleménynek minősül, mellyel kapcsolatban ajánljuk olvasóink figyelmébe az itt elérhető jogi tájékoztatót.
