(N)agybaj, 899. rész – részvénypiaci helyzetkép

Nehéz ma úgy kimenni egy 5-18 éves gyerekekkel teli játszótérre vagy sportpályára, hogy az ember ne a Bombardino Crocodilo! vagy éppen a Cappuccino Assassino! felkiáltásokat hallgassa egész álló nap. Mégis mi ez, tehetjük fel a kérdést.

A 2025-ös év új őrülete, az „Italian brainrot” névre hallgató mémgyűjtemény. Mesterséges intelligencia által generált szürreális képek, ahol a fent említett első egy krokodil és egy repülőpép ötvözete, míg a második egy habos kávé és egy szamuráj szerelemgyereke. Az alakokhoz aztán olasz nevet társítanak, mert ez a felhasználók szerint vicces… Nincs benne történet, nincs benne logika, csak a kép és a nevük olasz nyelven történő ordítozása (persze azóta már születtek „dalok és zenék”, de még animációs kisfilmek is). Ahogy Peter Thiel írta egyszer, szabad fordításban: az új technológiai forradalomban repülő autókat ígértetek nekünk és 140 karakteres üzenetküldő alkalmazást kaptunk. És még valaki azt mondja, hogy az MI-t nem kell szabályozni.

Bombardino Crocodilo, forrás: Wikipedia.com

A robotok, mesterséges intelligencia, a kiugró technológia fejlődés narratívája azonban nem újkeletű dolog. A második világháború után kb. négyszer tetőzött a technológiai forradalom narratívája: az 1960-as, az 1980-as, az 1990-es és végül a 2010-es években. Ezen narratívák közös ismertetőjele az volt, hogy szinte mindig valami borzalmas fordulópontot akart elhitetni az emberiséggel, például a munkavállalás gyökeres átalakulása. Ez utóbbit erősítette, hogy a technológia fejlődés narratívájának első felemelkedése pont az 1957-58-as és az 1960-61-es recesszió idején volt, amikor az emberek amúgy sem voltak túl jó „lelki állapotban” a gazdaság gyengélkedése okán.

Az 1980-as években a PC-k tömeges megjelenése okozta a technológiai sztorik elterjedését, amit erősített pl.: a Star Wars franchise vagy az olyan vállalkozások, mint a The Robot Store, mely 1983-ban humanoid robotokat kezdett el árulni és a cég vezetője azt vizionálta, hogy két éven belül a háztartások 10-20%-át segíti majd egy ilyen robot. Vessük össze: Elon Musk 2025 elején azt nyilatkozta, hogy a Tesla által gyártott Optimus robot bevétele el fogja érni a 10 ezermilliárd dollárt (ma a Walmart éves bevétele 650 milliárd dollár) és a világon a legtöbbet legyártott termékké fog válni.

A harmadik hullám a 90-es évek közepe, amikor a technológiai szingularitás kifejezés vált majdhogynem hétköznapivá. Nem nehéz kitalálni mi lehetett a kiváltó ok: az internet felemelkedése. A 2010-es éveket pedig nem kell bemutatni senkinek, hiszen benne élünk. A mesterséges intelligencia valami olyat fog elérni és adni az emberiségnek, mint még soha, állítják többen is.

Az ilyen mértékű fejlődés a legtöbb esetben kisebb szigorúsággal jár együtt. És való igaz, az USA-ban a technológia iparágára vonatkozó szabályok, rendeletek, törvények minimálisak a többi szektorhoz viszonyítva. Alább, a Bank of America egy korábbi gyűjtése szerint az iparra például 5-6-szor annyi előírás vonatkozik, mint a technológiára. Pedig a bevezetőből kiindulva, talán a technológiára is ráférne egy kis szigorítás.

Forrás: Bank of America

Az amerikai Republikánus Párt alapvetően a kevesebb szabályozás híve. Ideológiájuk szerint hagyjuk, hogy az innováció utat törjön magának, hagyjuk, hogy a vállalatok azt csinálják, amihez értenek. Ennek várható következménye pedig, hogy nem tartjuk valószínűnek, hogy a jelenlegi kormányzati ciklusban drasztikusan szigorodna a technológiát érintő szabályozás. Mindez jó hír azoknak, akik továbbra is úgy gondolják, hogy a nagy technológiai cégek (Apple, Amazon, Alphabet, Meta, Microsoft, Nvidia esetleg Netflix és még páran) felülteljesítők lehetnek a következő hónapokban, esetleg években (?). Emellett azt is számításba vehetjük, hogy előfordulhat, hogy a jelenleg átlagosnál jobban szabályozott iparágak kapnak valamilyen könnyítést. Ez már hónapok óta téma, legutóbb pár napja születettek elemzések, írások arról, hogy a nagyobb bankok könnyítést kaphatnak. Értesülések szerint a következő hónapokban születhet meg az a javaslat, amely azt szabályozná, hogy például mennyi tőkét kell tartaniuk a nagyobb pénzintézeteknek egy esetleges gazdasági visszaesés idejére. A fordulat 180 fokos, hiszen a Biden adminisztráció korábban éppen az ellenkező úton indult el. A plusz tőkepuffer felszabadítása fokozná a bankok aktivitását, különös tekintettel arra, hogy a bankok több kötvényt vehetnének, ami csökkentené a hozamszintet, áll a rövid indoklásban.

De térjünk vissza a technológiára és annak szabályozására. Az Európai Unió már számos alkalommal belengette vagy valóra is váltotta a nagy amerikai technológiai cégek ilyen-olyan büntetését, például különadó formájában. Mintha ezt elégelte volna meg végleg az amerikai kormány azzal, hogy a múlt hónapban (2025 májusában) asztalra tett, csak “One Big Beautiful Bill Act”-nak nevezett költségvetési és adócsomag külön rendelkezik az ilyen esetekről. Az adócsomag 899-es szakasza ugyanis arról szól, hogy minden olyan ország befektetőit, amely ország különadót ró ki amerikai vállalatokra; és itt külön említve a digitális szolgáltatásokra vonatkozó adókat; az USA viszonzásul különadóval sújthatja. Franciaországban például 3%-os adó vonatkozik a fent említett nagy technológiai cégek szinte mindegyikére, így az USA-ban működő, ott befektető francia cégek egy újabb teherrel nézhetnek szembe.

Az új javaslat értelmében minden ilyen különadót kivető ország az USA-ban is működő vállalata/befektetője/kormányzati szereplője/magánszemélye, az ott elért eredménye után minden évben 5%-os adót kap a nyakába, míg néhány év után ennek az adónak a mértéke eléri a 20%-ot. Természetesen mindez a már most is érvényben lévő adókon felül értendő (pl.: társasági nyereségadó). Így például a külföldön tartott amerikai államkötvények hozama is csökkenhet, az azokon elért hozam plusz adóztatása után. Mindez nem más, mint a vámháború álruhában. Vagy a vámháború nem más, mint adóemelés álruhában? A végeredményt tekintve talán mindegy is. A törvényjavaslat még a Szenátus jóváhagyására vár.

A fenti cikk marketingközleménynek minősül, mellyel kapcsolatban ajánljuk olvasóink figyelmébe az itt elérhető jogi tájékoztatót.