Debreczeni Csaba

Az elmúlt hétvégén nehéz volt követni, hogy ki és mit szeretne. A legjobb Tapsi Hapsi sorozatok jutottak eszünkbe, ahol Dodóval vitatkoznak, hogy: „Nem! De! Nem!” Most akkor lesz vámháború, vagy nem? Lesz, csak nem olyan formában? Vagy egyáltalán mi történik? „Szerencsére” a CBOE például azon dolgozik, hogy az amerikai részvényekben 24 órán keresztül tartson a kereskedés minden hétköznap. Ezzel persze nem oldják meg azt a problémát, hogy mi van akkor, ha valakinek egy nagy horderejű dolgot éppen hétvégén „sikerül” nyélbe ütnie, de „szerencsére” arra meg ott a 2-3-szoros tőkeáttételű Nasdaq index, azaz a Bitcoin, azzal hétvégén is lehet kereskedni. Nem tudom mennyire jó ötlet ez, hogy nincs pár óra/nap pihenés, amikor meg lehet emészteni/fejteni a híreket és miért jó az, ha a töméntelen illikviditásban kisbefektetők próbálják meg Donald Trump következő lépését kitalálni. Illetve értjük, csak erre ott vannak a betting piacok.

Szóval itt tartunk most. Nem válunk vámszakértőkké, és nem kezdjük ecsetelni, hogy ez miért jó vagy miért rossz, mert a gazdaság egy annyira komplex rendszer, hogy szinte semmilyen döntést nem lehet megúszni „trade-off” nélkül. Nagyon leegyszerűsítve, ha valakinek adok, valakitől el kell vennem. Ha lenne olyan döntés, ami mindenkinek csak és kizárólag pozitív lenne, akkor már úgy működne a világ. Persze lehet, hogy ez csak illúzió vagy naivitás.

Talán térjünk át a biztos dologra: a gyorsjelentési szezonra. A nagyágyúk többsége már jelentett az elmúlt napokban, Apple, Alphabet, META, Microsoft, hogy csak párat említsünk. Összességében a cégek jelentős része az elemzői várakozásokat meghaladó eredményeket tett közzé. Jelenleg az S&P500 50%-a jelentett és közel 78% azon vállalatok aránya, akik az előbb említett halmazba tartoznak, ez pedig historikusan is jó arány, hiszen az elmúlt 11 évben az átlag kb. 72% volt. Persze ezek csak számok, kvantitatív jellemzők és nem feltétlenül tudják megfogni a kvalitatív faktorokat. Például azt, hogy az Alphabet bár jót jelentett az alsó soron (egy részvényre jutó eredmény), az árbevétel (kiemelt figyelem övezi a felhőalapú árbevételt) kissé esett, és a tőkeberuházások is meredeken emelkednek az MI infrastruktúra kiépítése okán. Ezt pedig együttesen a befektetők negatívan értékelték after-hoursban sikerült is 7%-ot esnie a papírnak. Az már nem sokakat érdekel, hogy ha a fennmarad az Alphabet jelenlegi és a múltat jellemző növekedési pályája, akkor 2026-2027-ben kb. 18-14,5-ös P/E-vel forog, ami egy ilyen kaliberű cégénél abszolút nem a drága kategória.

Forrás: MBH Befektetési Bank

Ezzel szemben itt van például a Palantir, a digitális korszak Lockheed Martinja, amely temérdek állami, főként hadipari megrendelést kap. Big data elemzés, döntéstámogató algoritmusok, MI, van itt minden, amire ma narratívát lehet felhúzni. Ez még az 550-es P/E arányt is elbírja. Egyébként, ha a cég tíz éven keresztül éves átlagos 50%-kal növeli az egy részvényre jutó eredményét (EPS) és a 10. év végén 40-es P/E-vel kereskedik, akkor kb. éves szinten 16%-os hozam érhető el. Ez mondjuk elég jól hangzik, de mindenki döntse el maga, hogy ez mennyire feszített tempó. Persze rendkívül ritka az olyan cég, amely egy évtizeden keresztül 50%-kal tudja növelni az EPS-ét, de ez ma részletkérdés.

Néhány ma fontos vállalat és néhány olyan, amely az „old economy”, azaz a 2000-es évek előtt számított annak 10 éves átlagos EPS növekedése az alábbi ábrán látható. Nem repkednek az 50% feletti számok, de kétségtelen, hogy vannak, az Apple a 2010-es évek elején (iPhone globális hódítása), a META (Facebook) kezdeti évei vagy éppen most az Nvidia és az Amazon. Ezzel szemben régen minden más volt. General Electric, IBM, Caterpillar, Exxon Mobil, amikor ők számítottak a húzóneveknek (1980-2000), akkor nem beszélhettünk ilyen növekedési kilátásokról, 5-20% között szóródtak az értékek.

Forrás: Bloomberg, MBH Befeketési Bank

Lent ugyanez, csak árbevételre kivetítve. Azon vállalatok aránya, amelyek éves szinten átlagosan 20%-kal tudják növelni árbevételüket a 10. év végére 3%-ra csökken, de 10%-os átlag és éves árbevétel növekedés esetén sem éri el számuk a 12%-ot. Másként fogalmazva egészen kivételes az a csoport, amely 50%-kal tud eredményt növelni.

Forrás: Goldman Sachs

A fenti cikk marketingközleménynek minősül, mellyel kapcsolatban ajánljuk olvasóink figyelmébe az itt elérhető jogi tájékoztatót.