Javában zajlik a 2025 negyedik negyedéves gyorsjelentési szezon. Az USA-ban a vállalatok kb. fele már jelentett, míg Európában kb. a 30%-uk – utóbbi régió vállalatai mindig kicsit később teszik közzé eredményeiket az USA-hoz viszonyítva.
Két érdekes hír jött velem szemben az elmúlt napokban: egy amerikai hedge fund egymillió dollárt fizet meteorológus elemzőinek (oké, a hír nem friss, kb. már egy éves). A második pedig, hogy az Európai Unió néhány országában már betiltották a Polymarketet, amely egy kripto-alapú előrejelző „tőzsde”, azaz egy olyan piac, ahol valamilyen jövőbeli eseményre lehet fogadást kötni, legyen az geopolitika, sport vagy éppen az időjárás. A két hírt pedig Kenneth Arrow és Gérard Debreu köti össze.
Higgyék el az olvasók, nekünk is rém unalmas már a mesterséges intelligencia. De bármilyen elemzést is szeretne az ember áttanulmányozni, egészen biztos, hogy a történet valahol az MI irányába kanyarodik. Ami pedig nem, az ma senkit sem érdekel. Gyógyszergyárak? Ugyan már, senki fantáziáját nem mozgatja meg, pedig milyen szépen ment az egészségügyi ETF az utóbbi 2-3 hónapban! És miközben ezeket a sorokat írom a Cloudflare hibája miatt a fél internet leáll… Nesze neked MI.
Szezonálisan a legrosszabb időszakon vagyunk túl, de nem 2025-ben! Már Mark Twain is megírta az 1800-as évek végén, hogy: „Október: Ez az egyik különösen veszélyes hónap a részvényekkel való spekulációra. A többi a július, január, szeptember, április, november, május, március, június, december, augusztus és február.”
Bár eddig is szélsebes volt az mesterséges intelligencia fejlődése, most kifejezetten felgyorsultak az események. Nyilván van, aki ezzel vitatkozik, hiszen az MI-forradalmat sokan kb. a ChatGPT első élesítésétől számolják (2022 novembere), de az MI kezdete sokkal korábbra tehető.
Végre pont került erre is, a kockázatok kiárazódtak, az USA és az EU közötti kereskedelmi megállapodás megszületett, szóltak a vezető hírek ezen a héten. Persze az ördög mindig a részletekben rejlik és a kockázatok sohasem árazódnak ki, csak átalakulnak. Ezután majd nem az USA-EU kereskedelemi megállapodáson izgulnak a befektetők, hanem valami máson, például az USA-Kína kereskedelmi megállapodáson, vagy ki tudja.
A múlt heti részvénypiaci helyzetképünk első bekezdése akár itt is maradhat: „Nincs hiány információban és történésekben a piacokon. Mindenki válogathat kedvére aközött, hogy mire szeretne figyelni. Az új kormányzati döntéseinek hatására? A vállalati gyorsjelentésekre? Kína előretörése a mesterséges intelligenciában? Esetleg kihagytunk valamit? Ja persze, a FED.”
(Reszkessetek, betörők! 2 – Elveszve New Yorkban)
Múlt héten (10.06.) a Nike nem túl fényesre sikerült gyorsjelentéséről értekeztünk, és ha abban megemlítettük a Gillette példáját, akkor úgy tartjuk korrektnek, ha ezt most ki is fejtjük. Igaz, ennek a sztorinak nem sok köze van a piacok jelenlegi mozgásához, de esettanulmánynak nem utolsó, mellesleg bemutatja azt, miért nehéz még akár egy betonbiztos vállalat jövőjét is modellezni. Nézzük mi történt évekkel ezelőtt…
Nem egyszerű annak a helyzete, aki meg akarja érteni a mai napok tőkepiaci mozgásait, azt, hogy milyen sztorik, narratívák, vélemények irányítják. Vannak időszakok, amikor viszonylag (?) tiszta a kép, ilyen volt például 2023 októbere/novembere. De ez már a múlt. Mostanra a puzzle elég rendesen összekeveredett, sőt, azt gyanítjuk, hogy három dobozzal bontottak ki különböző tematikákból és ezt keverték össze.