Nem fog fájni! – részvénypiaci helyzetkép

Azt nem mernénk teljes bizonyossággal állítani, hogy túl vagyunk az esésen, hogy nem lesz több volatilitás és csökkenő trend, esetleg pánik, de az elmúlt évekhez hasonlóan a piac megint egészen elképesztő, hogy milyen gyorsan túltette magát a vámháború és az azt övező hírcunami negatív hatásain.

Persze a dolog nem újkeletű, hiszen már a 2010-es évek közepétől látható, milyen gyorsan lepereg egy-egy esés a tőzsdéken. Alább látható, hogy Donald Trump első megválasztásakor adott negatív piaci reakció 16 óra alatt lezajlott. Akkor az volt a narratíva, hogy az ő elnöksége teljesen kiszámíthatatlan lesz és ez negatív a piacokra nézve. Kiszámíthatatlan volt, de a piacok ennek a ténynek kb. 16 órát szántak. A Brexit miatti piaci turbulencia 5 nap alatt a végére ért és a 2018-as olasz választások, előzetesen negatívnak gondolt hatása sem érdemelt több figyelmet, mint 9 óra. De persze tudjuk, ezek mind-mind esemény-vezérelt esések voltak, ellenben a 2015 augusztusi esés 65 napig tartott. De mi volt 2015 augusztusában?

Abban az évben a kínai tőzsde több, mint 40%-ot esett. Az esés annyira gyors és mély volt, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2015 októberében Peruban tartott éves ülésén, ahol a 188 tagország pénzügyminiszterei és jegybankárai vettek részt, a kínai gazdaság visszaesése uralta a megbeszéléseket, az volt a kérdés, hogy a kínai gazdaság visszaesése vajon egy 2008-hoz hasonló válságot idézne-e elő? Az ugyan nem lett belőle, de ha valaki távolról szemléli a kínai piacot, akkor ennek az utózöngéje ma is láható, ugyanis 2015 óta a kínai index egy óriási sávban mozog, mindenféle trend nélkül (Alábbi ábrán látható.)

Nehéz volt itt pénzt keresni, persze most önkényesen az osztalékok számbavételéről lemondtunk, mert az valamelyes korrigálja ezt a pocsék teljesítményt. Hogy mi vezetett akkor az eséshez, nehéz szétszálazni, ahogy szinte minden tőzsdei mozgást is. De a 2008-as válság után, miután a kínai gazdaság ismét 7-10%-kal tudott növekedni, állami ösztönzők születtek arra vonatkozóan, hogy a helyi lakosság a tőzsdén keresztül tud az új, kirobbanó formában lévő kínai gazdaságból profitálni. Részvényt kell venni, mert ha nő a profit, nő az árfolyam és nem csak a vállalat jár jól, hanem a kisrészvényes is. Ez volt a „kínai álom”-ra keresztelt program.

Számos kisbefektető nyitott értékpapírszámlát, a tőzsdei kereskedés 85%-a hozzájuk volt köthető. Az esés végül a jüan leértékelésével csúcsosodott ki. Mindez ma már történelem, óriási problémának tűnt akkor, ma már ki kell nyitni a történelemkönyveket, hogy megfejtsük mi vezetett akkor oda. Ma már csak egy kis zöld pötty, ahogy a fenti ábrán is látható. De nem így tett az amerikai S&P500 index, és még sok más index is, amelyek ezen a „kis közjátékon” gyorsan túllendültek. És aztán a sort lehetne folytatni. A Covid-19 miatti lezárások is két, két és fél hónap alatt a múlttá váltak, pedig az S&P500 index akkor is jelentősen csökkent (3400-ról kb. 2500-ig).

Most pedig itt vagyunk 2025 közepén, és bár a hírek, sok esetben egyáltalán nem megnyugtatóak, nehéz megfejteni, mi lesz mindennek majd a következménye. A 2025 első negyedéves vállalati jelentési szezon azonban a megszokott mederben zajlott, nincs változás az elmúlt évekhez képest. A nagy kapitalizációjú technológiai papírok (Apple, Amazon, Alphabet, META, Nvidia, Microsoft, azaz a MAG7) eredménye továbbra is növekszik, és ezek a cégek továbbra is a hátukon viszik az indexeket (fundamentálisan is), miközben a kisebb papírok eredménye folyamatosan csökken (lásd fenti ábra).

Összességében azt gondoljuk, hogy a piac rövid idő alatt és sokat emelkedett. Ahhoz, hogy a kockázat/hozam arány javuljon, kis oldalazás, megnyugvás lenne szükséges.

A fenti cikk marketingközleménynek minősül, mellyel kapcsolatban ajánljuk olvasóink figyelmébe az itt elérhető jogi tájékoztatót.