Technikailag ez egy felhőalapú szolgáltatás, hiszen minden adat ott tárolódik, és így valósulnak meg a frissítések, a verzióváltások stb. Biztos vagyok benne, hogy szinte mindenki találkozott már ilyen szolgáltatással, például a Netflix-szel, a Microsoft 365-tel (Word, Excel és társai) vagy éppen a Zoom-mal. Rengeteg előnyt fel lehet mellettük sorolni, úgy, mint a rendszeres frissítések, a kibervédelem hatékonysága, az automatikus biztonsági mentések, és nem utolsó sorban, hogy nem kell egy rakat pénzt az elején kiadni, esetleg olyan funkciókra, amelyekről szinte biztosan tudjuk, hogy sohasem fogjuk használni. De persze ne gondoljuk azt, hogy mindez azért lett csak kitalálva, hogy mi, felhasználók, kényelmesebben érezzük magunkat.
Bár az SaaS vállalatok működési marzsa magas, a medián a nagyobb amerikai cégek esetében kb. 70%, ha ezeket a szoftvereket fizikailag értékesítenék, mint anno például a Windowst DVD-n, akkor akár 90%-os marzs is elérhető lenne. Ennél a +10-20%-kal magasabb marzsnál azonban van fontosabb gazdasági ösztönző, ez pedig nem más, mint a folyamatosan visszatérő, akár havonta, évente ismétlődő bevétel („recurring revenue”). Erre sokkal jobban lehet számítani és támaszkodni, mint arra, hogy valaki megveszi a teljes szoftvert (például fizikailag), és egy év múlva majd újból így dönt, vagy esetleg bővíti a szolgáltatást.
Persze az ördög sokszor nem szarvval a fején állít be hozzánk, hanem kedvesen, és azt mondja, készítek neked egy kávét, nyugodtan feküdj le, pihenj egy kicsit, amíg elvégzem a munkát. És most elvégezte: az SaaS cégek részvényeit kíméletlenül lekaszabolta. Pedig logikus gondolat az, hogy ha valakik, akkor a szoftvergyártók biztosan előnyükre tudják majd fordítani a mesterséges intelligenciát. Nem mellesleg az egész világ működése szinte teljesen digitális, nyilvánvaló volt, hogy kellenek a szoftverek, az adatelemző programok, a hatékonyságjavító alkalmazások. De a piacon a legkevesebb esetben van logika és nyilvánvaló dolog. Már 2025 közepén látható volt, hogy valami nincs rendjén, hiszen már akkor elkezdett alulteljesítő lenni ez az iparág, hogy azóta egyes alszektorai 20-50%-ot essenek. Alább látható az IGV, azaz a szoftver ETF és az SMH, azaz a chipgyártók ETF hányadosa. A begyorsulást pedig nem nagyon kell keresni, nincs az elrejtve. A mesterséges intelligencia hódító útjának 2022-es elindulása óta feltételezhettük volna azt, hogy ma már ne a hardvergyártók legyenek a közkedvelt befektetési célpontok. De nem így lett. 2026-ban a legjobban teljesítő részvények a Seagate (+50%), a Western Digital (+70%) és a Sandisk (+140%), vagyis a memória és/vagy tárhelygyártók. Mert tömegesen, pénzt nem számolva felvásárolták az összes memóriát, amelyet majd az az alkalmazás fog használni, amely még nincs kész, amely azon a szerveren fog futni, amely még nincs legyártva és amely szerver majd abban az adatközpontban lesz elhelyezve, amely még nincs felépítve. Ez a +140% receptje. Azé a Sandisk-é, amely a megemelkedett memóriaárak miatt 2026-ben kb. 40 dolláros EPS-t, 2027-ben pedig már várhatóan 85 dollárt fog elérni, és így az előretekintő P/E mutatója, mindösszesen 7, másfél hónap alatt elért 140%-os emelkedés után is. De a technológiai szektor nem így működik, a memóriaárak le fognak esni, ahogy majd a magas árak miatt eljön a túltermelés időszaka.
Forrás: Stockcharts.com
A SaaSpocalypse, vagyis a szoftvercégek összeomlását az idézte elő, hogy az Antrophic bejelentette, hogy a Claude nevű LLM modellje képes például jogi szövegek véleményezésére, ez pedig arra irányította a figyelmet, hogy az AI lehet nem is a szoftverek kiegészítője, hanem annak helyettesítője lesz a jövőben. Mi van, ha a Claude megcsinálja nekem azt az adatbázis összeállítást, amire eddig egy (drága) előfizetésem volt? Mi van, ha az SaaS cégek nem tudnak annyi pénzt kérni a megrendelő cégektől, mert egyre kevesebben fognak ilyen szoftvereket használni (az SaaS árazása általában felhasználóhoz kötött)? Mi van, ha egy cég a teljes digitális munkafolyamatát egy ilyen LLM modell végzi el? Mi van, ha holnap fel sem jön a nap?
Innen pedig egyenes út vezetett lefelé. Pedig ez a történet egyrészt nem ilyen egyszerű, másrészt, ahogy azt már korábban említettük párszor, azok fognak nyeri, akik oligopóliummá tudják majd alakítani az egész AI ökoszisztémát. Ha ez nem történik meg, akkor az AI egy megkülönböztethetetlen tömegtermékké válik, amiért nem lehet jelentős pénzt elkérni. Az AI-nak is ki kell majd termelnie a saját Alphabetjét, METÁját, Amazonját, Microsoftját, vagy lehet, hogy ők maguk lesznek az AI? Másrészt ne gondoljuk, hogy innentől majd minden alkalmazás elfut egy LLM modellen. Kötve hiszem, hogy a mindenkori szabályzó engedné, hogy például egy bank infrastruktúrája ilyen platformon fusson. Biztosan vannak most is olyan SaaS cégek, akik megkerülhetetlenek lesznek a jövőben, csak ehhez nem elég egy ETF megvétele, hanem meg kell hozzá őket keresni. Jó, hát az igaz, hogy ez nem egyszerű feladat…
Oké, de akkor mi is történt, mi ez a nagy fejetlenség? Azt gondolom, hogy egyrészt marzsprés történhet a jövőben, azaz az AI negatív hatással lehet arra, hogy mennyi pénzt lehet elkérni egy-egy ilyen szoftverért vagy megoldásért, ha így jobban tetszik. Akár az is megtörténhet, hogy az SaaS fiatal cégei az elkövetkezendő kb. 5 éves időtávon kevés pénzt fognak termelni, így a vállalat értéke a maradványértékben, az 5. év utáni (amúgy végtelen) időszakra vonatkozó cégértékben található, amely most, hát, könnyen lehet, hogy lefeleződött.
Utóirat: az ördög üzeni, hogy senki sincs „biztonságban”, hiszen az elmúlt 2-3 napban a biztosítókat és az adótanácsadókat is elérte a bizonytalanság jéghideg lehelete…
Készítette: Debreczeni Csaba
A fenti cikk marketingközleménynek minősül, mellyel kapcsolatban ajánljuk olvasóink figyelmébe az itt elérhető jogi tájékoztatót.
