Lexikon
  1. Főoldal
  2. Kategória
kereskedelem

Ágazatok

Kilőtt a boltok forgalma márciusban

Márciusban az egy évvel korábbi szinthez képest 8,2, míg februárhoz képest 1,9%-kal vásároltunk többet. Ahogy a márciusi hírek és NAV adatai alapján várni lehetett, a növekedést legnagyobb mértékben az üzemanyag-kereslet hajtotta, de enélkül is jelentős, 5,7%-os éves bővülés történt. Ez pedig a nem élelmiszer kategória növekedésének tudható be, ebben a kategóriában csapódhatott le az év eleji transzferek egy része. Az élelmiszer kategória csak mérsékelten tudott növekedni, a fogyasztókat ezen a területen továbbra is spórolás jellemzi. Összességében az első negyedévben 5,3%-kal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene, de a magas üzemanyag fogyasztás nélkül is 4,1%-os a bővülés. A következő hónapokban minden bizonnyal alacsonyabb lesz az éves dinamika, de a növekedés stabil maradhat, erre lehet következtetni az áprilisi kereskedelmi konjunktúra indexekből és a növekvő fogyasztói bizalomból.

Ágazatok

Tovább bővült a boltok forgalma februárban

A tavalyi év azonos hónapjához képest 3,8, míg januárhoz képest 0,4%-kal vásároltunk többet. Nem nőtt jelentősen, de erős maradt az üzemanyagforgalom, ebben a márciusi adatokban sem várunk érdemi csökkenést. Az utóbbi időben bejelentett állami transzferek februárban nem lökték meg jelentősen a kiskereskedelemet úgy, mint tették azt 2022-ben (akkor 3,3% volt a havi bővülés), bár a mostaniak mértéke is kisebb, illetve jellegében is más volt. Az átalakult fogyasztói szokások is hozzájárulnak a transzferek gyengébb hatásához, például többet fordítunk szolgáltatás-vásárlásokra és megtakarításra. Utóbbi erős hatására utal, hogy februárban a már amúgy is nagyra nőtt januári háztartási betétállomány további jelentős mértékben bővült. Várakozásaink szerint márciusban is kitarthat a mostani lendület, erre engednek következtetni az alacsony inflációs adatok és a növekvő fogyasztói bizalom is.

Ágazatok

Bővült a kiskereskedelem 2025-ben, de termékfogyasztásban továbbra sem vagyunk erősek

A magyar kiskereskedelem 2025-ben mérsékelt, 2,9%-os bővülést ért el, miközben az árrésstopok látványosan átrendezték az egyes üzlettípusok forgalmát. Az élelmiszer szaküzletek részesedése tovább csökkent, míg a drogériák forgalma kétszámjegyű bővülést ért el. Nemzetközi összevetésben Magyarország növekedése ugyan felzárkózott az EU s trendekhez, de a vásárlóerő-paritáson mért termékfogyasztás továbbra is jelentősen elmarad az uniós átlagtól. A hazai piac így még mindig a gyengébben teljesítő országok klaszterében található, ahol a forgalmi bővülés szerény, és a fogyasztók jellemzően kevesebb terméket tudnak megvásárolni.

Ágazatok

A külföldi online piacterek felé tolódik a fogyasztás – ágazati kitekintő

A vártnál alacsonyabban, 0,2%-kal bővült a kiskereskedelmi forgalom tavaly év végén. A gyenge bázisnak köszönhetően 2024 decemberéhez képest 3,5%-kal nőtt a forgalom, de az egész éves növekedés három százalék alatt alakult. A bővülést leginkább a nem élelmiszer kategória húzta, ezen belül pedig a drogériák kétszámjegyű növekedést értek el. Ugyanakkor az élelmiszer szaküzletek forgalma összességében csökkent 2025-ben. Az éves növekedés elmarad a lakosság teljes fogyasztásának dinamikájától, vagyis tart az eltolódás a szolgáltatások, külföldi online piacterek és a megtakarítás irányába. Ezen a különböző kormányzati transzferek és a SZÉP kártyával való hideg élelmiszer vásárlás lehetősége sem tudott fordítani.

Ágazatok

Érezhetően javul a fogyasztói bizalom – ágazati kitekintő

Szeptemberben stagnált a boltok forgalma, de bázishatás miatt nőni tudott az éves dinamika. Így továbbra is visszafogott bővülésről beszélhetünk az ágazatban. Az éves bővülést elsősorban a nem élelmiszer kategória hajtotta 3,5%-os növekedéssel, ami elsősorban a drogériákban és az online forgalomban mutatkozott. Augusztushoz képest lényegében az élelmiszer szaküzletek és az online kereskedelem bővülése tartotta a negatív zónán kívül a havi változást. Pozitív fejlemény azonban, hogy három hónapja érezhetően javul a fogyasztói bizalom, csökken a lakosság inflációs várakozása, és még ha a munkaerőpiaci adatok mást is indukálnak, de csökken a lakosság munkanélküliségtől való félelme. Ezek a trendek a háromgyerekes anyák októbertől kezdődő szja-mentességével együtt mind támaszt adhatnak egy erősebb negyedik negyedévnek.

Makrogazdaság

Bíztató kilátások a kereskedelmi ágazatban – ágazati kitekintő

Májusban lényegében stagnált a kiskereskedelmi forgalom, a benzinkutak forgalma nélkül azonban 0,6% a havi alapú növekedés. A fogyasztói bizalom növekvő trendje az utóbbi időben ellaposodott, március óta lényegében stagnál. A nettó reálbérek már a 2023-as év nyarának végétől dinamikus emelkedésnek indultak, így számítani lehet arra, hogy a vásárlók óvatossága oldódni fog, és a fogyasztás visszatér az emelkedő pályára. Ez a folyamat október óta – a kisebb ingadozások ellenére is – egyértelműen érzékelhető, úgyhogy azt várjuk, hogy az idei gazdasági növekedés egyik fő támasza a lakossági fogyasztás újbóli megerősödése lesz.

Makrogazdaság

Hogy alakult az évkezdés a kereskedelemben? – ágazati kitekintő

Januárban is fennmaradt az év végi ünnepi időszak alatt jellemző forgalmi szint a hazai kereskedelemben, ugyanakkor növekedést a kedvező bérdinamika ellenére sem sikerült elérni – derül ki az MBH Bank Elemzési Centrumának legfrissebb havi ágazati kitekintőjéből.

Agrárgazdaság

Mi alakítja a gabonaárakat és hogyan úszhatod meg a válságot?

Interjú Mezei Dáviddal, az MKB Bank és a Takarékbank egyesülésével létrejött MBH Bank Agrárkapcsolatok és Agrártámogatások Központjának vezetőjével. Van-e jó stratégia egy olyan gazdasági helyzetben, amibe belekényszerültek a magyar termelők?

Az interjúban szóba kerül, hogy hogyan lehet csökkenteni a kockázatokat a terménykereskedelemben, milyen kilátások várhatóak a gépkereskedelmi ágazatban 2023-ban, hogyan érdemes gazdálkodni a támogatásokkal, és mi az, amit mindképpen be kellene vállalni az új támogatási rendszerben a termelőknek.