Trump-pajzs – részvénypiaci helyzetkép

Sokszor volt már szó arról, hogy mit érdemes figyelni a piacokon ilyen, különösen bizonytalan időszakban. Aztán a múlt héten arról írtunk, hogy a Trump-káosz az nem is biztos, hogy káosz, hiszen, ha az elmúlt 100 év gazdaságpolitikáját és történelmét szeretné valaki logikával megérteni, akkor pont 100 évig lenne összezavarodva. Nem sok idő telt el 2024 novembere óta, de nézzünk egy frissítést, mi látható ma!

Talán a legfontosabb, hogy nehéz megmondani, hogy egy komplex rendszerben, amilyen egy gazdaság is, milyen változás mit okozhat a jövőben, így minden előrejelzést fenntartásokkal kell kezelni. Nagyon jó példa erre a diklofenák árának alakulása. A diklofenák egy nemszteroid gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító. Mozgásszervi megbetegedésekben csökkenti a gyulladásos eredetű fájdalmat, a duzzanatot, az esetleges lázat, javítja a mozgásképességet. Amerikában például az 51. legnépszerűbb, orvosi javaslatra alkalmazható készítmény. Amikor a diklofenák ára elkezdett meredeken csökkenni, az indiai farmerek teheneken kezdték el alkalmazni azt. Az így vagy úgy elhullott teheneket a keselyűk fogyasztották el, ahogy azokat is, amelyek a gyógyszeres kezelés ellenére is elhullottak. Csakhogy a keselyűk szervezete nem tudja lebontani a diklofenákot, melynek következtében a madárállomány 70%-a elpusztult. A következmény? Felszaporodtak az elhullott tehenek, amelyek mindenféle betegséget terjesztettek, és így az emberi halálozás is 4%-kal emelkedett. Pedig csak egy gyógyszer ára csökkent…

De térjünk vissza a vámháborúra, amely az elmúlt napokban a kezdeti lelkesedés után mintha kicsit alábbhagyott volna. A múlt azt mutatja, hogy vannak olyan régiók, amelyek kevésbé kitettek a globális kereskedelem alakulásának. Ilyen például a svájci tőzsde, melynek a globális kereskedelemhez mért bétája alacsony, azaz az ottani cégekre kisebb hatással lehet egy vámháború. Kérdés persze, hogy ha a mérleg egyik oldalán a svájci tőzsde van, akkor ki foglalja el a másik oldalt, azaz kik azok, akikre a legnagyobb hatással lehet. A lista: Ázsia, tipikusan Dél-Korea és Tajvan, és a fejlődő piacok (pl.: MSCI EM).

Forrás: Bloomberg

Az egyetlen amerikai szektor, amely 2024-ben nem lett jelentősen drágább, értékeltsége viszonylag kedvező, az az egészségügy. Természetesen ez azt is jelenti, hogy a tavalyi teljesítménye elmaradt a szélesen vett részvénypiactól. A szektorra jellemző, hogy defenzív jellegéből adódóan inflációs környezetben és gazdasági lassulás esetén is felülteljesítheti a ciklikusabb iparágakat. Fontos azonban az is, hogy az amerikai egészségügyi rendszer európai fejjel nehezen érthető, ráadásul rendkívül drága is. Ezért folyamatosan ott lóg Damoklész kardja a szektor felett, hogy egyszer politikai töltettel komolyabban hozzányúlnak az iparághoz.

Forrás: Bloomberg

A következő négy évben a mesterséges intelligencia várhatóan fontos szerepet kap mind a gazdasági növekedés, mind a nemzetbiztonság terén. Az amerikai kormányzat már most hatalmas összegeket fektet az MI-infrastruktúrába, hogy az Egyesült Államok megőrizze vezető szerepét ebben az egyre kiélezettebb globális versenyben – különösen Kínával szemben. Annak ellenére, hogy Biden exportkorlátozásokat vezetett be a csúcstechnológiás chipekre, Kína gyorsan alkalmazkodott, és a vártnál hamarabb csökkentette a lemaradását. Ez új stratégiát követel: ahelyett, hogy csak akadályoznák Kínát, az USA-nak saját AI-fejlesztéseit kell felgyorsítania.

Forrás: Bloomberg

2025-ben a hadiipar megkerülhetetlen. A várakozások szerint Donald Trump elnöksége alatt tovább növekedhetnek világszinten a védelmi kiadások, ugyanakkor az elnök azt is felvetette, hogy mind Oroszországnak, mind Kínának és az USA-nak is le kell csökkentenie védelmi kiadásait. Ezzel párhuzamosan Európának növelnie kell ugyanezt, hiszen a NATO-t gyakorlatilag az USA „tartja el”, szólt az elnök. Na ezeket egyeztesse össze valaki! Trump megkövetelheti a NATO-tagoktól – ahogy azt korábban is tette –, hogy emeljék a GDP-arányos védelmi kiadásaikat. Azonban nem csak ez késztetheti az USA szövetségeseit magasabb kiadásokra. A visszatérő elnök már beiktatása előtt területi igényeket fogalmazott meg a szövetségeseivel szemben, ami arra vezérelheti az érintetteket, hogy csökkentsék az Egyesült Államoktól való katonai függőségüket, és haderőfejlesztésbe kezdjenek. Vagyis nem biztos, hogy az amerikai és az európai védelmi iparág azonos befektetői megítélés alá fog esni a jövőben.

Forrás: Bloomberg

Donald Trump elkötelezett a fosszilis energiahordozók kitermelésének növelésével kapcsolatban, így a sok kockázat ellenére, érdemes lehet a republikánus adminisztráció alatt enyhén felülsúlyozni a portfólió ezen részét, egy magasabb hozampotenciál érdekében. Ugyanakkor az elnök nem csak több olajat szeretne a felszínre hozni, szerinte a benzin ára drága, azt csökkenteni kell. Két ellentétes hatás ez, amit szemmel láthatóan az energetikai befektetők sem emésztettek meg még teljesen, erre utalhat a szektort reprezentáló ETF árfolyama is (lásd lentebb). Elemzések szerint a finomítói marzsok akár nyomottak is lehetnek 2025-ben, hiszen egyrészt számos finomító kezdi meg működését (Kínában például 2023-ban 25%-kal növekedett az üzembe állított finomítók száma), és bár mind az EU és mind az USA zárt be ilyen létesítményt, az induló és bezárt egységek kiolthatják egymás hatását.

Forrás: Bloomberg

A fenti cikk marketingközleménynek minősül, mellyel kapcsolatban ajánljuk olvasóink figyelmébe az itt elérhető jogi tájékoztatót.