Öbölháború (1990–1991):
1990 augusztusában, az első Öbölháború idején a piacok kezdetben erőteljesen negatívan reagáltak a Kuvait elleni iraki invázióra. Az S&P 500 index augusztusban közel 5,6%-ot esett, miközben az olajárak meredeken, 130%-kal emelkedtek három hónap alatt (20 dollárról 46 dollár fölé hordónként). A részvénypiacok azonban gyorsan alkalmazkodtak: amikor 1991 januárjában megindult a koalíciós hadművelet (az USA vezette nemzetközi koalíció kiűzte az iraki csapatokat Kuvaitból, mindössze néhány hét alatt sikeresen lezajlott, jelentős nyugati katonai fölénnyel), az S&P 500 januárban +17% körüli rally-t produkált, és 1991 első negyedévében több mint +13%-kal zárt. A félelem és a bizonytalanság gyorsan csillapodott, miután világossá vált, hogy a háború rövid lesz és katonai fölény egyértelmű.
Iraki háború (2003):
2003 elején az Iraki háború előtti hónapokban a piacokat a bizonytalanság uralta. 2002 végén és 2003 elején az S&P 500 oldalazott, stagnált, de amint megindult a katonai offenzíva március 20-án, a befektetői bizalom megerősödött. A háború kezdetétől április végéig az S&P 500 közel +15%-ot emelkedett, és az év egészében is pozitív zárást produkált (+26,4% éves hozam). A VIX volatilitási index márciusban 34-ről 20 alá csökkent április végére, jelezve a kockázatérzet enyhülését. Hasonlóan az Öbölháborúhoz, a piacok jobban viselték a katonai akciók tényét, mint az azt megelőző bizonytalanságot.
Arab tavasz (2011):
Az Arab tavasz 2010 végén kezdődött Tunéziában, de 2011-ben Egyiptom, Líbia, Szíria és más országok politikai megrázkódtatásai nyomán a kockázatérzet nőtt a globális piacokon. A Brent olaj ára 2010 végéről 2011 áprilisára 90 dollárról 126 dollárig nőtt (~40%-os emelkedés), különösen Líbia kitermelésének kiesése miatt. Bár a tőzsdék eleinte ellenálltak, 2011 nyarára az eurózóna adósságválságával kombinálva erőteljes korrekció következett: az S&P 500 2011 májusától októberig -19%-ot esett, mielőtt év végére visszakapaszkodott (+2,1% éves hozam). A politikai instabilitás és az emelkedő energiaárak kombinációja tehát középtávon negatívan hatott a globális eszközárakra.
A három közel-keleti háborús esemény piaci hatásai alapján jól látható, hogy a részvénypiacokat elsősorban a bizonytalanság érinti negatívan, nem maga a háború. Mind az 1991-es, mind a 2003-as katonai beavatkozás után a piacok gyors és jelentős emelkedést mutattak, miután világossá vált a katonai fölény és a beavatkozás időtartama. Ezzel szemben a háborúkat megelőző időszakban az árfolyamok estek, a Volatilitás nőtt. Az olajárak mindhárom esetben hirtelen megugrottak (akár 130%-kal is), különösen az energiatermelésben érintett régiókban zajló konfliktusok idején, ami felerősítette az inflációs félelmeket. Ugyanakkor a piacok történelmileg gyorsan alkalmazkodnak, és ha a konfliktus nem jár rendszerszintű gazdasági következményekkel, a negatív hatás többnyire rövid távú marad.
Források: Yahoo Finance, Bloomberg, Reuters, MSCI Global Market Performance Reports, IMF
Cikkünk első része itt érhető el.
A fenti cikk marketingközleménynek minősül, mellyel kapcsolatban ajánljuk olvasóink figyelmébe az itt elérhető jogi tájékoztatót.
