A decemberi kiskereskedelmi adatokkal teljes képet kaptunk a szektor 2025-ös teljesítményéről. Ez alapján az látszik, hogy az üzletek forgalma a tavalyi év folyamán 2,9%-kal bővült, ami nem áll messze az elemzői várakozásoktól, de azokat alulról közelíti. Míg 2024-ben elsősorban az élelmiszer kategória hajtotta a növekedést (+1,9 százalékpont), addig tavaly már inkább a nem élelmiszer kategória bővülése volt hangsúlyosabb: 2025-ben a nem élelmiszer kategória üzletei kb. 1,6 százalékponttal, az élelmiszerüzletek 1,2 százalékponttal, míg a benzinkutak csekély 0,1 százalékponttal járultak hozzá a bővüléshez. A gépjármű-üzemanyag forgalom egyébként az ársapka 2022. december eleji kivezetése óta a 2021-es átlagos szint alatt oldalazik 1-1,5 százalékkal.
Ha a tavalyi évre gondolunk, akkor az ágazat helyzetét még távolról sem követők számára is valószínűleg az árrésstop jut eszébe a kiskereskedelemmel kapcsolatban. Egyes élelmiszer termékkörökre március közepén, majd további, legfőképpen drogériákban kapható termékkörökre két hónappal később, május közepén lett bevezetve az intézkedés, amit három havonta újítottak meg, és decemberben újabb termékkörökre bővítették ki. Emellett a Nemzetgazdasági Minisztérium nyomására a gyógyszertárak vállalták egyes vény nélkül kapható termékek árának befagyasztását (bár ennek a forgalomra nem volt hatása). Mivel az érintettek köre főtevékenység alapján lett meghatározva, így az intézkedés hatásai jól látszanak az egyes üzlettípusok forgalmának alakulásában.
Egyes üzlettípusok forgalmának alakulása, 2021=100%
Forrás: KSH
Látható, hogy a vegyes élelmiszerüzletek forgalma 2023 óta eleve növekvő pályán volt, és az élelmiszer árrésstop nem lendített ezen. Azonban a szabályozás nem vonatkozik az élelmiszer szaküzletekre, ezek forgalmát közvetve mégis visszavetette a szabályozás, ugyanis a fogyasztók a mesterségesen olcsóbbá váló termékekért átpártolhattak a vegyes termékkörű nagyobb üzletekhez. A vegyes és a szaküzletek súlya az élelmiszer kategórián belül jelenleg 76,5-23,5%, úgy, hogy 2021 előtt kismértékben ugyan, de évről évre nőtt az élelmiszer szaküzletek súlya. Ezt a növekedést a 2022-es inflációs sokk törte meg, és azóta folyamatosan csökken ezen üzletek aránya. Ezt a tendenciát gyorsította tovább tavaly az árrésstop.
A drogériák, a gyógyszertárak és gyógyászati termékek együttes forgalma dinamikusan bővül: 2025 decemberére már közel 30%-kal meghaladta a 2021-es átlagos szintet, amihez egyaránt hozzájárulnak mind a gyógyszertárak, mind a drogériák. Az árrésstop bevezetésével leginkább májusban volt egy nagyobb ugrás a drogériák forgalmában (bár a fenti ábrán a gyógyszertárak májusi visszaesése miatt ez nem látszik), majd ez a hatás a nyár végére alábbhagyott. Ezen üzletek forgalma tavaly 10,7%-kal nőtt éves szinten, és így már harmadik éve a legdinamikusabban növekvő üzlettípus.
Ahhoz, hogy jobban értelmezni tudjuk a kiskereskedelem hazai trendjeit, érdemes az ágazat helyzetét nemzetközi összevetésben is megvizsgálni. A 2010-es évek második felében folyamatban volt egyfajta felzárkózás: az alacsonyabb fogyasztási szintű országok – mint Magyarország – kiskereskedelme az EU-s átlagnál jobban bővült. Majd a covid után a hazai boltok forgalma nagyjából követte az EU-s növekedési trendeket, majd jelentős kilengéseket produkált 2022 és 2023-ban, amikor a hazai „bővülés” (-7,8%) jóval az európai átlag alá esett (-1,9%). Ezt a különbséget azóta sem sikerült behozni, ugyanakkor tavaly már elég szűkre zárult az olló.
Az európai és hazai kiskereskedelem alakulása, 2021=100%
Forrás: Eurostat. Luxemburg nélkül
Az eddigi ábrákon fix bázisú összehasonlítások szerepeltek, ami azt jelenti, hogy minden adatsornak a saját bázisához mért változásait látjuk. Vagyis attól mert a gyógyszer és illatszer kategória az első ábrán magasan meghaladja az élelmiszerüzletek szintjét az nem feltétlen jelenti, hogy ezen kategória üzleteiben többet költenénk, több dolgot vásárolnánk (itt egyébként pont fordítva van: nem meglepő módon sokkal többet vásárolunk élelmiszerüzletekben, mint gyógyszertárakban vagy drogériákban).
Ezt fontos észben tartani az európai országok kiskereskedelmének összehasonlításakor is: ugyan a hazai üzletek forgalma tavaly a négy évvel ezelőtti szintjét 2,4%-kal haladta meg, míg az EU-s átlag 3,2% volt, ettől a termékek fogyasztási szintje nincs ilyen közel az EU-s átlaghoz. Attól inkább jelentősen elmarad, ahogy a következő ábrán is látható. Ezen a kiskereskedelmi forgalom változását és az egy főre jutó termékekre fordított kiadásokat látjuk vásárlóerő-paritáson (vagyis a vízszintes tengely egy egységén ugyanannyi terméket lehet venni az EU bármelyik országában).
Az Unió országai ezalapján három klaszterre sorolhatók: az elsőben a kiskereskedelem forgalma jellemzően jóval meghaladta a bázisidőszakit, de a termékekre fordított kiadások elmaradnak az EU-s átlagtól; ide elsősorban CEE és dél-európai országok tartoznak. A másodikban a kiskereskedelmi forgalom minimálisan haladja meg, vagy el sem éri a bázisidőszakit, és a termékekre fordított kiadások ezen országokban is az EU-s átlag alatt alakultak; ide csak CEE országok (köztük Magyarország) és Görögország tartozik. A harmadik csoportba Olaszország kivételével kizárólag nyugat- és észak-európai országok tartoznak, akik többségének kiskereskedelme nem éri el a bázisidőszaki forgalmat, ugyanakkor a termékekre fordított kiadásaik meghaladják az EU-s átlagot.
Európai országok kiskereskedelmi forgalmának bővülése és termékekre fordított kiadása
Forrás: Eurostat. Görögország esetében 2024-es forgalmi adatok, Luxemburg nélkül
Ebből látszik, hogy bár Bulgária kiskereskedelme közel ötödével nőtt, ott mégis kevesebb terméket tudnak vásárolni fejenként, mint itthon. De például közvetlen szomszédaink közül Romániában és Horvátországban is dinamikusabban bővült a kiskereskedelem, mint Magyarországon, ráadásul harmadával és ötödével több terméket tudnak vásárolni. A másik oldalon nevesíthetnénk Ausztriát, ahol a kiskereskedelmi forgalom ugyan tavaly elmaradt a négy évvel ezelőtti szinttől, mégis 80%-kal több terméket fogyasztottak egyénenként, mint a magyarok.
