Ez látható a lenti chartdömpingen: az XLK, azaz a technológiai szektor húzta az indexet áprilistól június elejéig, majd pont akkor, amikor az erő és lelkesedés elfogyott, az XLF, azaz a pénzügy, és június közepétől pedig az XLV, azaz az egészségügy is megérkezett a buliba.
Ha jobban kinyitjuk az ablakot a világra, akkor sem változik a kép. A technológia, és annak főként a hardware iparága mindenhol vastag pluszokat mutat, ellenben a software komoly ütést kapott a félév során. Nem meglepő módon Tajvan, Dél-Korea és így a fejlődő piacok teljesítettek jól, köszönhetően a technológiai/hardware rallynak. Eközben gyenge a ciklikus és nem ciklikus iparág, amely azért furcsa, mert összességében a gazdasági aktivitással nincs gond, és mégis mikor kellene emelkednie a ciklikus gyártóknak, ha nem 2-4%-os GDP növekedés alatt? Továbbá több helyen gyengén teljesített az egészségügy is, ahol azonban fordulatra számítunk.
De ne menjünk olyan gyorsan el a technológia mellett. Napjainkra már nem csak az lett a jellemző, hogy az egyes indexek koncentráltak a historikus megfigyelésekhez képest, olyan időszakokkal összehasonlítva, amikor a vasútépítés (19. század), a tronics-boom (’60-as és ’70-es évek) vagy a telekommunikáció (1990-es évek) tört vezető szerepre, hanem szembe kell néznünk a faktorkoncentrációval is. Magyarul a mesterséges intelligencia egyre inkább szisztematikussá, rendszerszintűvé vált. Ez már nem egy egyedi faktor, hanem az egész piaci ökoszisztémát mozgató jelenség, ad absurdum diverzifikálhatatlan. Költői túlzás persze mindez, hiszen, ha az ember beemeli a portfóliójába a KKE régiót, akkor kikerülheti a technológiát, hogy egy másik szorítóba, a pénzügy-energetika szentkettősségbe sétáljon be, abba a két iparágba, amelyen a régió teljesítménye az elmúlt 10-15 éveben múlt.
Ma a technológia és ideértve részben a kommunikációs szektort és az MI-t, az S&P500 indexnek a 45-50%-át, az MSCI fejlődő piaci indexének pedig a 45%-át adja, miközben ez utóbbiban 2022-ben még mindösszesen 20%-nyi technológiai kitettség volt. Erről szól az, hogy megkerülhetetlenné vált a technológiai-paradigma, bármit vesz az ember az MI-be, de minimum annak ígéretébe ütközik. Ha pedig kiderülne, hogy ez mégsem az, mint ami meg volt beszélve, akkor pontosan tudjuk mik a következmények, óriási esés, nyugtalan alvás, idegesség…
A kezdődő gyorsjelentési szezon pedig azért lesz fontos, és azt valószínűsítjük, hogy innentől mindegyik jelentési szezon kiemelt figyelmet fog kapni, mert a növekedési várakozások hátborzongatóan magasak. Az amerikai kis kapitalizációjú vállalatokat tömörítő Russell 2000 index esetében például 35-45%, 2026 és 2027-re vonatkozóan, miközben az index tagjainak a harmada veszteséges volt a legutóbbi pénzügyi évben, és aggregáltan 2023 és 2025 között alig tudtak eredményt elérni (az index „eredménybővülése” ebben az időszakban -17% és 8% között váltakozott).
Aktuális hosszú távú ajánlásaink (egy éves célárak DCF-modell alapján):
A fenti cikk marketingközleménynek minősül, mellyel kapcsolatban ajánljuk olvasóink figyelmébe az itt elérhető jogi tájékoztatót.
