A külföldi turisták húzzák fölfelé a hazai turizmus számait

A szálláshelyszolgáltatást, vendéglátást és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatásokat a koronavírus-járvány komolyabban sújtotta. Miközben 2019-ben az összes bruttó hazai termék 13,2%-a származott turizmusból, a járvány következtében ez az érték 2020-ra 7,3%-ra mérséklődött. A foglalkoztatottak számában is jelentős, 9%-ot meghaladó csökkenés következett be ebben az időszakban. Jelenleg a háztartások erre fordítható kiadásainak csökkenése állítja kihívások elé az ágazatot.

Az iparág nehéz éveket tudhat maga mögött: a két pandémia által sújtott év után a háború kitörése miatt uralkodó bizonytalanság, egy újabb ázsiai járványhullám – a majomhimlő –, jelenleg pedig az infláció és a csökkenő reálbérek nyomják rá bélyegüket a turizmus bevételeire. Ez meg is látszik az idei hazai számokban. Az év első négy hónapjában a belföldi vendégek 8,4%-kal kevesebb vendégéjszakát töltöttek el a turisztikai szálláshelyeken, míg a külföldiek 13%-kal többet, mint az előző év azonos időszakában.

A visszaeső belföldi forgalom nem meglepő, hiszen a 20% feletti pénzromlás következtében a lakosság reáljövedelme csökken, ami miatt elsősorban a szórakozáshoz és a kikapcsolódáshoz köthető kiadásokon kénytelenek spórolni az emberek, hiszen egyre több pénzt kell fordítani az alapvető szükségleteikre.

A szálláshelyek bizonytalan nyári időszakkal számolnak, ugyanis az előfoglalási ablak esetenként már nem hetekben, hanem napokban mérhető, az utazni vágyók nem foglalnak előre szállást, hanem az indulás előtt döntenek róla.

Európában a németek és az angolok utazási kedve mérvadó, illetve hogy ők hogyan reagálnak az árakra. A TUI, a világ egyik legnagyobb utazásszervező cégének előfoglalási adatai alapján a számok igen kedvezőek a tavalyi évhez képest, mivel idén már 13%-os növekedést tapasztalnak az előfoglalásokban. A nemzetközi turizmus fokozatos javulását tükrözik a Liszt Ferenc repülőtér forgalmi adatai is. Áprilisban a légi utasforgalom 20,4%-kal nőtt az egy évvel ezelőttihez képest.

Érdekes megvizsgálni, hogy melyik ország lakossága mennyit költ egy nyaralás alkalmával. A legfrissebb rendelkezésre álló adatok szerint legtöbbet a luxemburgiak költenek a vakációjuk alatt, megközelítőleg 900 eurót. Őket a svájciak követik mintegy 650 euróval, majd következnek az osztrákok 580 eurót megközelítő összeggel. Az uniós átlag 330 euró, vagyis egy nyaralás alkalmával átlagban 122 ezer forintot költ el egy EU-s állampolgár. A magyarok a lista hátsó felében vannak, 151 euróval.

Az EU lakosainak átlagos turisztikai kiadása utazásonként

Itthon lendületet adhatnak nyáron a leginkább Budapesthez köthető események. A június végi Harley Davidson fesztivál, a Sziget Fesztivál, a Forma 1-es Magyar Nagydíj és főleg az Atlétikai Világbajnokság, illetve a Veszprém Európa Kulturális Fővárosa címével járó programsorozatok, mely jó időszak lehet az érkező külföldi turisták szempontjából. A Világbajnokságra érkező versenyzők és szurkolók konzervatív becslések szerint is több mint 200 ezer vendégéjszakát töltenek majd az országban, mely mintegy 5%-kal növelheti meg a ’normál’ augusztusi forgalmat. De ezek az események nemcsak a vendégéjszakák száma miatt relevánsak, hanem a kiegészítő bevételek is fontosak, ugyanis a vendéglátósok, rendezvényszervezők, taxisok, boltosok forgalmát is növelik a fővárosban és vidéken is egyaránt.

Várakozásunk szerint a következő hónapokban ismét növekedést mutathatnak a szálláshely-szolgáltatással kapcsolatos adatok. Ami a belföldi turizmus dinamikáját illeti, a hazai reálbérek csökkenésének megtorpanása élénkítheti azt ismét.