„Make America Great Again”? – részvénypiaci helyzetkép
Az S&P500, amely a világ vezető részvénypiaci benchmarkja, tekintettel arra, hogy a benne foglalt vállalatok árbevételének 50-60%-a globális eredetű, jelenleg, éves szinten kiemelkedő hozamot tud felmutatni. Sőt, ha az első három negyedévet vizsgáljuk, akkor még jobb a helyzet. Már csak az a kérdés, hogy lesz-e mindebből TOP3-as éves teljesítmény? A válasz pedig nagymértékben összefügg az elnökválasztással.
Persze tudjuk, ez nem futóverseny, és az is számtalan elemzés, könyv, tanulmány tárgya, hogy a jó teljesítmény nem feltétlenül itt (a hozamoknál) kezdődik, hanem a megfelelő kockázatkezelésnél.
Azonban talán nem egyszerűsítjük le nagyon a valóságot, ha azt mondjuk, hogy nagyjából két dolog mozgathatja meg év végéig a piacokat. Egyrészt az, hogy hogyan értelmezik majd a választás eredményét a befektetők, másrész pedig az, hogy hogyan alakul a vállalati gyorsjelentési szezon, amely utóbbinak pont az elkövetkezendő napokban lesz a legforrongóbb időszaka.
Az az érzésünk, hogy a november 5-én esedékes amerikai választásról nehéz ma jól behatárolhatóan beszélni. Míg 2016-ban például majdnem világosan elkülönült, hogy melyik oldal mit favorizál, addig ma úgy tűnik, hogy a kampányban mindenki azt mond, amit az éppen aktuális hallgatótábor hallani szeretne.
Míg 2016-ban el lehetett azon gondolkozni, hogy a társasági adócsökkentés, az esetleges egészségügyi reform, az infrastrukturális fejlesztések beindulása, a hadiipar helyzete, a fegyverviselés helyzete, a megújuló és fosszilis energia favorizálása melyik oldal szerelemgyereke – addig ugyanezt ma sokkal nehezebb lenne körvonalazni. (És lehet, hogy nincs is erre szükség, hiszen könnyen megtörténhet, hogy a piac túl van azon az időszakon, amikor az egész választási procedúrának olyan figyelmet szentel, mint például nyolc éve).
Talán azért is nehéz a jelöltek helyzete, mert bármilyen állami ösztönzőprogram nagy valószínűséggel csak az adósság további növelésével valósulhat meg, ez pedig ma az egyik legkényesebb téma. Nem mellesleg az amerikai gazdaság közel 3%-kal növekszik, az infláció értelmezhető mederben van és a munkanélküliséggel sincs jelenleg probléma. Úgy tűnik, itt csak hibázni lehet…
De ha a fentiek közül kiválasztunk egyet, akkor a társasági adó kérdése talán érdekes fejleményekkel szolgálhat. Míg a demokraták 21%-ról 28%-ra szeretnék emelni a társasági adó mértékét, addig a republikánus oldalon a 15%-ra történő csökkentés szerepel. Ebben a helyzetben pedig a nagy nyertesek/vesztesek a ciklikus iparágak (pl. az autógyártók), a kommunikáció (a telefontársaságok és végétre is ide tartozik az Alphabet és a Meta is), a pénzügy, valamint az egészségügy, illetve az ipar lehet. Összességében pedig az S&P500 „egy részvényre jutó nyeresége” majdnem 5%-kal csökkenhet egy adóemelés során.
És hogy miért a „talán”? Mert emlékszem, hogy 2016-ban pont ezt számolgattuk, vajon egyedi vállalati szinten (például a légitársaságoknál vagy az egészségügyi biztosítóknál, melyek akkor közel 40%-os adót fizettek) kinek mit jelenthet az adócsökkentés? Később kiderült, hogy vagy szinte semmit, vagy pedig a gazdaság és vállalati működés komplexitásában (felvásárlások, menedzsmenti döntések, fogyasztói szokások változása, új piacok meghódítása, a globálizáció alakulása és a sort végeláthatatlanul lehetne folytatni) elveszik ez az egy dolog, amire éppen kiemelt figyelmet fordítottunk. Azt hiszem erre mondta egyik ismerősöm, hogy ha egy meetingen előkerül a „ceteris paribus” kifejezés, akkor ő egyszerűen feláll és kivonul…
Részben erre utalt Bever van Derek is a Stall Points: Most Companies Stop Growing – Yours Doesn’t Have To című könyvében, amikor arról ír, hogy az az ösztönös megérzésünk, hogy a külső, nem kontrollálható tényezők, mint például a geopolitikai események, a gazdasági ciklusok vagy a kormányzati szabályozások jelentős hatással lehetnek a nagy vállalatok hosszú távú növekedésére. Azonban az ő elemzése szerint az árbevétel növekedését hátráltató tényezők csak igen kis része csatolható vissza a fenti, külső tényezőkre, sokkal fontosabbak a vállalaton belüli faktorok.
Végezetül nem szabad elmenni az alábbi ábrák mellett sem. A befektetők a világ minden részéről favorizálják az amerikai piacokat és mellette a kisbefektetők is jelentős támaszt adnak. Ahogy a Bloomberg ábráján látható, 2024-ben több mint 140 milliárd dollár érkezett az USA piacaira, míg a kisbefektetők napi szinten átlagosan 1,4 milliárd dollárral „támogatják” meg a piacokat. Mindez pedig egészen új megközelítését igényli a piaci flow monitorozásának.
A fenti cikk marketingközleménynek minősül, mellyel kapcsolatban ajánljuk olvasóink figyelmébe az itt elérhető jogi tájékoztatót.
Hát mi történik itt? – részvénypiaci helyzetkép
Morgan Housel azt írta, hogy ha az elmúlt száz év gazdaságpolitikáját akartad megérteni, akkor pont száz évig lettél volna teljesen összezavarodva. Mert utólag bár minden teljesen világosnak tűnik, a történés pillanatában, vagy annak közelében nem feltétlenül az. És az a…
A sikeres kereskedés alapjai
A tőzsdei kereskedés sokak számára vonzó lehetőség, hiszen a piac dinamikus világa gyors nyereséggel kecsegtet. Azonban a sikeres kereskedők hamar rájönnek arra, hogy a tőzsdei siker nem a véletlenen, hanem a tudatos stratégián, a strukturált megközelítésen és a fegyelmezett végrehajtáson…
Dopamin – részvénypiaci helyzetkép
Nincs hiány információban és történésekben a piacokon. Mindenki válogathat kedvére aközött, hogy mire szeretne figyelni. Az új kormányzati döntéseinek hatására? A vállalati gyorsjelentésekre? Kína előretörése a mesterséges intelligenciában? Esetleg kihagytunk valamit? Ja persze, a FED. De most pont azt az…