Csökkenhetnek-e tovább a hazai kamatok, ha magasabb fokozatba kapcsol a Fed? Recesszióra vagy fellendülésre készülhetünk? Merre tovább, forint, merre tovább, részvénypiacok? Ezeket a kérdéseket feszegettük a Világgazdaság Arbitrázs című podcastsorozatának legújabb epizódjában Debreczeni Csabával, az MBH Bank szenior tőkepiaci elemzőjével és Horváth Andrással, az MBH Bank vezető elemzőjével.
Júliusban a várakozásokhoz közeli mértékben a nyers adatok szerint 7,7%-kal, míg naptárhatástól megtisztítva 7,6%-kal csökkent a kiskereskedelmi forgalom volumene, érdemben enyhülve az előző hónapokban mutatott kétszámjegyű visszaesésekhez képest. Az árbevétel az magas infláció miatt 7,3%-kal 1570 milliárd forintra emelkedett. Az előző hónaphoz képest 0,2%-kal csökkent a kiskereskedelmi forgalom. Az első hét hónapban 9,9%-kal csökkent a kiskereskedelmi forgalom volumene.
Az MNB által figyelt kulcsfontosságú külső és belső tényezők többsége további javulást, stabilizálódást mutatott, aminek hatására Magyarország kockázati megítélése kedvező maradt, lehetővé téve az egynapos betéti gyorstender kamatának további 100 bázispontos csökkentését, ami így 15%-ról 14%-ra mérséklődik.
Júniusban 16.0%-os növekedést mutatott a bérdinamika, a hónapban a bruttó átlagkereset 566 800 forint volt a teljes munkaidőben, a munkáltatók teljes körénél foglalkoztatottak esetében, míg a nettó átlagkereset 390 900 forinton állt. Közfoglalkoztatás nélkül a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 576 600 forint volt a hónapban, míg a piaci folyamatokat jobban megragadó versenyszférai, vállalatokat magában foglaló területen 577 700 forint volt az átlagkereset a hónapban, 17.3%-os éves növekedés után.
A várakozásoknak megfelelően 17,6%-ra mérséklődött az infláció júliusban a júniusi 20,1%ról, amihez a háztartási energia és szolgáltatói árakon kívül szinte minden tényező hozzájárult. Az infláció mérséklődéséhez érdemben hozzájárult, hogy kikerült a bázisból a neta (chipsadó) és a jövedéki adók tavalyi emelése, valamint az élelmiszerárak esetében bevezetett árfigyelő rendszer felerősítette a kiskereskedelmi láncok közötti versenyt, ami egyre nagyobb mértékű és szélesebb körű akciókhoz, árcsökkentésekhez vezetett.
A várakozásoknak megfelelően 20,1%-ra mérséklődött az infláció júniusban az áprilisi 21,5%ról, amihez a ruházkodási, egyéb cikkek, üzemanyagok és szolgáltatói árakon kívül szinte minden tényező hozzájárult. Az élelmiszerárak drágulása a várakozásoknak megfelelően mérséklődött, az alacsonyabb energiafogyasztás miatt tovább csökkentek a háztartási energiaárak, a forint erősödése és az iparcikkek árainak mérséklődése miatt csökkentek a tartós fogyasztási cikkek árai, a vártnál kisebb mértékben drágultak a szeszeszitalok árai, azonban emelkedtek az üzemanyagárak és egyéb cikkek, valamint a szolgáltatások árai. Az élelmiszerárak esetében az idényáras élelmiszerárak szezonálisan megfigyelhető csökkenése is hozzájárult az egyre szélesebb körű árcsökkentések hatásaihoz, ami a következő hónapokban is folytatódhat az alapanyagárak és a termelési költségek csökkenése miatt. Az enyhülő inflációs nyomást tükrözi, hogy a maginfláció is 20,8%-ra mérséklődött az előző havi 22,8%-ról.
774 millió euró deficit keletkezett a folyó fizetési mérlegben az első negyedévben, ami jelentős, 1386 millió euró javulás az egy évvel ezelőttihez képest. A tőkemérleggel együtt a külfölddel szemben 349 millió euró nettó finanszírozási igény keletkezett az egy évvel korábbi 479 millió euró deficittel szemben. A szezonális hatások kiszűrésével a külső finanszírozási igény 1131 millió euró volt, a negyedéves GDP -2,5%-a.
Áprilisban 15.5%-os növekedést mutatott a bérdinamika, a vizsgált hónapban a bruttó átlagkereset 568 300 forint volt a teljes munkaidőben, a munkáltatók teljes körénél foglalkoztatottak esetében, míg a nettó átlagkereset 391 700 forinton állt. Közfoglalkoztatás nélkül a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 578 000 forint volt a hónapban, illetve a piaci folyamatokat jobban megragadó versenyszférai, vállalatokat magában foglaló területen 585 300 forint volt az átlagkereset a hónapban, 16.4%-os növekedés után.
Az MNB által figyelt kulcsfontosságú külső és belső tényezők többsége további javulást, stabilizálódást mutatott, aminek hatására Magyarország kockázati megítélése kedvező maradt, lehetővé téve az egynapos betéti gyorstender kamatának 100 bázispontos csökkentését, ami így 17%-ról 16%-ra mérséklődik. Az MNB folyamatosan értékeli a beérkező adatokat, valamint az inflációs kilátások alakulását, kiemelt figyelemmel követi a nemzetközi pénzpiaci folyamatokat, a tőkeáramlások irányát és a nagy jegybankok politikáját. A Monetáris Tanács a következő kamatdöntő ülések alkalmával mérlegeli a kockázati megítélés tartósságát, a javuló kockázati megítélés tartós fennmaradása esetén a jegybank folytatja az egynapos tenderek kamatkondícióinak további fokozatos közelítését az alapkamathoz.
16.6%-os növekedéssel folytatta az évet márciusban a bérdinamika, a vizsgált hónapban a bruttó átlagkereset 577 900 forint volt a teljes munkaidőben, a munkáltatók teljes körénél foglalkoztatottak esetében, míg a nettó átlagkereset 398 000 forinton állt. Közfoglalkoztatás nélkül a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 587 500 forint volt a hónapban, illetve a piaci folyamatokat jobban megragadó versenyszférai, vállalatokat magában foglaló területen 599 200 forint volt az átlagkereset a hónapban.