A Google Trends is hasonló mintát mutat: az AI kifejezésre való keresés 2022-ben robbant fel látványosan világszerte. De ahogy említettük a mesterséges intelligencia nem az utóbbi pár év terméke, de az elterjedését akadályozó tényezőket napjainkban tudta leküzdeni az innováció, úgy, mint a hatalmas energiaszükséglet, a hatékony, nagyobb kapacitású és gyorsabb feldolgozást lehetővé tevő chipek, azok gyártása, a megfelelő mennyiségű adat, az AI start-up-ok finanszírozásának kérdése és egyáltalán az, hogy a különböző iparágak meglátták benne a lehetőséget.
2025 őszén azonban, ahogy említettük, felgyorsultak az események. Azt már eddig is tudtuk, hogy a főszereplők hatalmas pénzeket költenek és fognak elkölteni beruházásokra, legyen szó szerverekről, chipekről, algoritmusok tréningezéséről és/vagy használatáról. 2026-ban már közel 400 milliárd dollárt szándékozik elkölteni csak az öt legnagyobb ilyen vállalat (Amazon, Microsoft, Alphabet, META, Oracle), és a teljes befektetett összeg 2030-ig akár 3-4 ezer milliárd dollárig is felszökhet. Ez pedig temérdek pénz, kontextusba helyezve az egy éves amerikai GDP majdnem 10%-a. A jelenlegi kb. 400 milliárd dolláros éves beruházás pedig az éves GDP kb. 1,2%-a, amely magasabb, mint a 2000-es évek dot-com lufijában a telekommunikációs és internetes cégek befektetése, amely akkor éves szinten a GDP kb. 1%-ára rúgott. Az alábbi ábrán látható, hogy csak a szoftverek aránya az amerikai GDP-hez mérten a 2000-es évek elején ugrott meg először, majd mára közelíti annak 2,5%-át (és ez az adatsor nem tartalmazza a teljes MI infrastruktúrát, pl. a telkek, földek értékét).
Az utóbbi pár napban pedig még nagyobb gőzzel robog tovább az AI vonatszerelvénye, hiszen az OpenAI bejelentette együttműködését az Nvidiával (100 milliárd dollárig, 10 gigawattos teljesítmény), majd az Oracle-lel (300 milliárd dollárt költ az OpenAI, hogy az Oracle eszközeit használja algoritmusaihoz), aztán az AMD-vel (ahol 10%-os tulajdonrészt szerezhet és szintén chipek beszerzése a fő cél), majd az Nvidia az xAI-val, amely Elon Musk mesterséges intelligenciával foglalkozó cége (egy közös tulajdonú SPV 20 milliárd dollárért vesz chipeket az Nvidiától, amelyet aztán bérbead az xAI-nak). Biztos, hogy kihagytunk valamit, lehet, mire ez a hírlevél kikerül, addigra már más ügyletre szegeződik minden befektetői szem. Nem tudjuk. De azt tudjuk, amit Nassim Taleb írt egyszer, hogy „I’ve seen gluts not followed by shortages, but I’ve never seen a shortage not followed by a glut”, azaz olyan túltermelést már láttam, amelyet nem követett hiány, de olyan hiányt még nem, amit ne követett volna túltermelés. Magyarul, mi lesz a sorsa a bérbe adott chipeknek, amelyekből ma még talán hiány van? Ráadásul itt olyan eszközökről van szó, amelyek rendkívül gyorsan amortizálódnak. Ez nem egy gyárépület, melyet 20-30 év alatt ír le a tulajdonos, ez egy chip, amit kb. 1-3 év alatt (persze ez minden esetben a vállalat egyedi döntése is lehet).
Lehet ennek már látjuk az első jeleit, hiszen kedden (10.07.) az Oracle árfolyama napközben kb. 7%-ot is esett, miután olyan információk szivárogtak ki, hogy a vállalat 2025 nyarán kb. 900 millió dollár árbevételt, de „csak” 100-125 millió dollár bruttó profitot ért el azokon a bérbe adott szervereken, amelyek Nvidia chipekkel voltak felvértezve. Ez pedig azt jelenti, hogy a marzsok nem az elvárt 20% felett, hanem jóval alatta alakulnak. És a bruttó profitban még benne sincs az amortizáció! Sőt, sok esetben nem is tudta ezeket az eszközöket profittal bérbe adni. Sokszor említettük már itt a Részvénypiaci hírlevél oldalain is, a befektetők különösen érzékenyek a marzsokra, számos alkalommal láttuk már, hogy pár százalékpontos marzscsökkenés vagy emelkedés óriási volatilitást okozott az árfolyamokban. De ezek még csak apró információ morzsák, kevés adatnak vagyunk a birtokában, így korántsem biztos, hogy mindez jól mutatja be a valóságot.
Azt azonban nagyobb valószínűséggel lehet kijelenteni, hogy a technológia mesterséges intelligencia „alágazata” sem ússza majd meg a Joseph Schumpeter által elsőként definiált kreatív vagy teremtő rombolást, amely szerint régi iparágak vagy megoldások tűnnek majd el a semmibe, de az is előfordulhat, hogy az AI vezető szereplői közül is erre a sorsa jutnak majd páran, ahogy az történt a dot-com lufi esetében is. Az internet gyökeresen megváltoztatta munkánkat, napjainkat, világunkat, mégis a technológia úttörő cégei közül ma már csak nagyon kevesen vannak tőzsdén, azok közül meg még kevesebben, akik lefektették mindennek az eszközigényét, például azok a cégek, akik körbetekerték a világot kábelekkel, hogy az információ szabadon áramolhasson. Bővebben itt írtunk ez utóbbiról: https://monitorblog.hu/uj-ev-uj-lehetosegek-reszvenypiaci-helyzetkep/
A fenti cikk marketingközleménynek minősül, mellyel kapcsolatban ajánljuk olvasóink figyelmébe az itt elérhető jogi tájékoztatót.
