Fejtörő – részvénypiaci helyzetkép

Nem egyszerű annak a helyzete, aki meg akarja érteni a mai napok tőkepiaci mozgásait, azt, hogy milyen sztorik, narratívák, vélemények irányítják. Vannak időszakok, amikor viszonylag (?) tiszta a kép, ilyen volt például 2023 októbere/novembere. De ez már a múlt. Mostanra a puzzle elég rendesen összekeveredett, sőt, azt gyanítjuk, hogy három dobozzal bontottak ki különböző tematikákból és ezt keverték össze.

Ha távolról nézzük meg a piacokat akkor túl nagy baj nem látható, az S&P500 mindösszesen 3-4%-kal van a mindenkori csúcsa alatt és a DAX, valamint az európai főbb indexek is valahol 2-5% között. Ez nem adna okot az aggodalomra. A mögöttes narratíva azonban mindent megtesz, hogy megijedjünk, vagy hogy a kelleténél is óvatosabbak legyünk.

Persze azt tudjuk, hogy szeptember (és október is) szezonálisan rossz hónap. Az alábbi ábrán látható ez. Hiába keresünk kiemelkedő szeptembert, nem fogunk találni. 2017 a kivétel, meg néhány olyan év, amikor ebben a hónapban stagnált az index. Persze tudjuk, hogy a múlt nem minden esetben ad megfelelő közelítést a jövőre vonatkozóan, és persze az is lehet, hogy most valami egészen mással állunk szemben.

A fenti chart-ra még egy pillanatra visszatérve, az elmúlt 20 évben a szeptemberek átlaghozama -0,9%, ennél csak a január a rosszabb a maga 0%-val, a többi hónap mind pozitív előjelű.

A fentiek mellett azt is tudjuk, hogy választási években relatív jól teljesít a piac (néhány extrém évet kivéve, pl.: 2008).

Mégis, most az az érzése az embernek, hogy felerősödtek a negatív vélemények és bizonyos esetben ezeknek van is alapja. Itt van például a meredeken csökkenő olajár és más nyersanyagár is, mint például a réz, amely különösen nagy figyelmet kap. Utóbbinak az ára év elején még kb. 3,8 dollár volt, aztán a kínai keresletnek és spekulációnak hála, májusra 5 dollár fölé drágult, de ma már ismét 4 körül kereskedik. Aztán egyre többet hallani a munkanélküliség negatív alakulásáról is. A befektetők valahogy elfelejtették az infláció elleni nagy harcban, hogy azon kívül is van adat és folyamat amire figyelni kellene. És ahogy a FED a legutóbbi ülésén megemlítette, hogy kissé romlik a munkaerőpiaci helyzet, mindenki a fejéhez kapott, hogy tényleg. És ennyi elég is a piacokon… és ahhoz is elég, hogy ezekből gyorsan azt a „logikus” következtetést vonjuk le, hogy ez bizony recesszióhoz vezet.

De a negatív hírek térnyerését mindig a helyén kell kezelni, ugyanis ezzel lehet kiemelkedő figyelmet kiváltani. 2000 óta a félelmet és haragot kiváltó hírek, beszámolók átvették az uralmat (lenti árán az „anger” és a „fear”). Elképesztően lecsökkent a neutrális vélemények száma, amelynek sokszor szerepe lenne abban, hogy az internetes vitákat, véleményeket, amelyek az eloszlás két végén foglalnak helyet (fekete vagy fehér, bal vagy jobb, elektromos autó vagy belső égésű, és a sort végeláthatatlanul lehetne folytatni), valahogy közelebb hozzák egymáshoz.

A sok negatív fejlemény mellett ugyanis van pár pozitív folyamat is. Például a vállalati eredményekkel jelenleg nincs semmi baj. Továbbá, ha megnézzük a különböző R„dispersion” vagy „implied correlation” indexeket, amelyek azt próbálják megmutatni, hogy az egyes részvények hogyan mozognak, hogyan mozoghatnak együtt a jövőben, akkor az látható, hogy a piac nem áraz egyedi kockázatot, inkább olyan jellegű likviditási kockázatot, mint amely az augusztusi volt. Ha elfogadjuk azt a nézetet, hogy a tőkepiac előre áraz, akkor azoknak, akik az amerikai lakásszektor miatt aggódnak, itt van a legnagyobb házépítő cégek árfolyamalakulása. Ebből pedig elég nehéz a recesszióra következtetni.

Természetesen nem azt mondjuk, hogy nem lehet probléma a globális gazdaságban. Lehet, sőt, ennyi év töretlen emelkedés után valószínűleg majd lesz is, de jelenleg, ha nem is egy kirobbanó helyzet előtt állunk, inkább azt mondanánk, hogy a helyzet kiegyensúlyozott.

A fenti cikk marketingközleménynek minősül, mellyel kapcsolatban ajánljuk olvasóink figyelmébe az itt elérhető jogi tájékoztatót.