Halszag? – részvénypiaci helyzetkép

(Reszkessetek, betörők! 2 – Elveszve New Yorkban)

Harry: Minek a szaga ez?
Marv: A halé!
Harry: A szabadságé…
Marv: Ez akkor is halszag.
Harry: A szabadság illata és pénzszag!
Marv: Oké, oké, oké. Legyen az.

Nem borzolom a kedélyeket tovább a Reszkessetek, betörőkkel, lesz erre alkalma másnak az év hátralévő részében. Vagy megint Kevin mentes karácsony lesz?

Pedig Harry-nek igaza volt, ez bizony pénzszag. Akár merre nézünk a világban, az amerikai piac valami egészen figyelemre méltó bikahangulatban van. Na jó, annyira nem, mint 2021-ben, amit talán legjobban az opciós piacon lehet lemérni, hiszen három éve az aktuális piaci árnál 2-10%-kal magasabb vételi (call) opciók 15-20%-os implikált volatilitással kereskedtek, szemben a mai 8-10%-kal. Szóval figyelemre méltó, de nem elementáris. Az S&P500 26%-ot emelkedett év eleje óta, amit az indexben található 503 papír közül 181 túlteljesített. Nagyon nehéz elképzelni még egy hasonló évet 2024 után, és ha még azt is hozzávesszük, hogy Donald Trump fog kormányozni, akit legjobban a kiszámíthatatlanságáról ismertünk meg az előző ciklusa alatt, akkor nem lövünk mellé nagyon, ha azt mondjuk, jövőre a kockázatkezelés még fontosabbá válhat.

És még egy, ami ritkán fordul elő. Ha sorrendbe tesszük a legjobban teljesítő papírokat, akkor valami egészen elképesztő ábra rajzolódik ki: a nyertesek a technológia (oké, ez nem meglepő), a második pedig a közművek (és az energia iparága), ami aztán tényleg unalmas iparág, nem a szó rossz értelmében. Mindennek persze van alapja, az MI és az azzal járó számítási kapacitás hatalmas energiával jár. 2026-ra a globális villamosenergia felhasználásnak a 6-11%-át adja majd csak az MI, azaz ha minden változatlan ennyivel kell növelni a termelést. De ennél persze többel, mert az elektromos autózás is növelheti kb. 2-5%-kal és az is, hogy a világ egyre több része lesz fejlett, amely így több energiát is használ el.

Persze még az is lehet, hogy mindez nem ennyire egyértelmű. Ha megnézzük az elmúlt 50-70 évnek az energiafelhasználás és termelés alakulását, akkor valami teljesen más kép rajzolódik ki. A korábbi technológiai ugrások során a villamosenergia felhasználása nem ugrott meg szignifikánsan. Az 1950-es években éves szinten 8,5%-kal nőtt a villamosenergia felhasználása, majd onnantól minden évtizedben csökkent ez az érték és 2007 és 2021 között pedig egyáltalán nem is növekedett az USA-ban. Egyrészt a villamosenergia felhasználást nagyban befolyásolja a demográfia. Másrészt az eszközök sokkal energiahatékonyabbak lettek (egy PC-nek a 90-es években a fogyasztása kb. 290 kWh volt, ma kb. 90). Az ABB szerint a villamosenergia fogyasztás 45%-a különböző ipari és egyéb motorokhoz köthető, amelyek hatékonysága majdnem 70%-kal javult az elmúlt 50 évben. Persze lehetséges, hogy most valami mást látunk majd, de a fenti tényezőket is figyelembe kell venni.

De visszatérve a piacokhoz, ha megnézzük a tematikus portfóliókat, akkor 2024-ben nagyon nehéz nyertest hirdetni, feltéve, ha eltekintünk attól, hogy valamelyik portfólió 25 más pedig 20%-os hozamra volt képes. A lenti portfóliók egyenlő súlyozásúak, így az S&P500 EW-nek kell a benchmarknak lennie, amely kb. 19%-ot ért el 2024-ben. Ugyanakkor a piaci kapitalizáció által súlyozott, hagyományos S&P500 indexet ismét nehéz volt megverni a maga több, mint 26%-os hozamával.

A listát a magas Sharpe arányú vállalatok vezetik, azaz azok, amelyek hozamukhoz mérten alacsony volatilitással kereskednek. De jó ötletnek tűnt az alapkezelők ellen is fogadni, hiszen az általuk alulsúlyozott részvények a második helyre futottak be, a harmadik helyen pedig az alacsony adózású cégek. De ennyi elég is a rémes szalagcímekből. Mindegyik tematikus portfólió pozitív ebben az évben, így a 2024-et jellemző narratíva csak erős koncentrálással látható: a legjobban shortolt papírok és a bevételüket jelentős részben Nyugat-Európából szerző cégek zárják a sort, de még itt is el lehetett érni 10-15%-ot.

Ez persze azt is jelenti, hogy az amerikai piac régen nem látott prémiummal kereskedik Európához viszonyítva. Az előretekintő P/E mutató Európában 42%-os diszkonton „forog” az USA-hoz mérten, miközben a 20 éves medián valahol 15-17%-nál látható. Az energetika cégei egészen elképesztő 53%-kal olcsóbbak ilyen téren az öreg kontinensen és a legkisebb különbség a telekommunikációban látható (5%-os diszkont). Hogy lesz-e ebből fordulat nehéz kérdés. Az európai piac ipar, vegyipar túlsúlya, alacsony innovációja, egyre erősödő bérnyomása, a fontos piacok (autóipar) vergődése nem azt mutatja, hogy az itteni cégek jelentősen tudják majd eredményüket növelni 2025-ben. Márpedig az elképzelhető egy index esetében, hogy a befektetők megelőlegezik a szebb jövőt, kérdés, meddig tartanak ki? Ezzel szemben az USA-ban 2025-ben is 10% vagy a feletti egy részvényre jutó eredménybővülés várható a következő évben (a mai tudásunk szerint).

A pénz szaga…

A fenti cikk marketingközleménynek minősül, mellyel kapcsolatban ajánljuk olvasóink figyelmébe az itt elérhető jogi tájékoztatót.