Lexikon
  1. Főoldal
  2. Kategória
ágazati kitekintő

Ágazatok

Továbbra sem szárnyal a kiskereskedelem – ágazati kitekintő

A decemberi kiskereskedelmi adatok a vártnál gyengébben alakultak. Ehhez bázishatások is hozzájárultak, ugyanakkor a fix bázist vizsgálva is csökkenés figyelhető meg, megtört a boltok ősszel tapasztalt lendülete. Tavaly decemberhez képest lényegében nem történt változás, novemberhez viszonyítva pedig 1,2%-kal csökkent az értékesítés volumene. Egyedül ugyan csupán az üzemanyagforgalom rontotta az eredményt, de az élelmiszer és nem-élelmiszer kategóriák forgalma is csupán 1% körüli éves növekedést mutat. A bizalmi indexekben kedvezőtlen trend látszik, ugyanis még mindig a kereskedelem számít a legpesszimistább ágazatnak, a fogyasztói bizalom pedig januárban folytatta a tavaly ősszel tapasztalt csökkenést. A reálbérek emelkedése, illetve több kormányzati intézkedés is segítheti idén a fogyasztást, ugyanakkor fennmaradhat az a tavaly már látott folyamat, hogy a lakosság fogyasztásnövekedésének jelentősebb része inkább szolgáltatások vásárlásában jelenik meg, és nem a kiskereskedelmi forgalomban.

Ágazatok

Idén is folytatódhat a turizmus bővülése – ágazati kitekintő

Az év végére tovább pörgött a turizmus: a turisztikai szálláshelyeken 5,8%-kal több, összesen 44,2 millió vendégéjszakát regisztráltak 2024-ben. A növekedés – ahogy az az egész évre jellemző volt – elsősorban a külföldi utazóknak volt köszönhető, de 2024-es év emelkedést hozott a belföldi vendégéjszakák számában is. 2025-ben azt várjuk, hogy folytatódik az idegenforgalom növekedési trendje a nemzetközi folyamatokkal összhangban, melyet a reálbérek növekedése is támogat.

Ágazatok

Még nem kapott erőre az építőipar – ágazati kitekintő

Az októberi felpattanás után ismét gyenge számokat produkált az építőipar: az egy évvel korábbihoz viszonyítva 1,7%-kal, és az előző hónaphoz képest 2%-kal csökkent az építőipari termelés volumene novemberben, így az év első 11 hónapjában 0,5%-ra mérséklődött az ágazat éves növekedése. Az egész évet tekintve stagnálás körüli állapot várható, amiből az következik, hogy az ágazat hozzájárulása nem lesz pozitív a GDP növekedéshez 2024-ben. 2025 első felében sem számítunk dinamikus bővülésre, viszont az ágazatot 2025 második felétől támogathatják az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv építőipart és lakáspiacot érintő intézkedései, azonban az ágazat rövid távú kilátásai szempontjából az uniós források akadozása, a nagy állami beruházások elhalasztása és a gazdasági szereplők borús jövőképe miatti kapacitás bővítések visszafogása negatív tényező.

Ágazatok

Az év második felében pöröghet fel az ipari termelés

Az ipari termelés 2022 járt utoljára a csúcson, azóta egy csökkenő trend figyelhető meg. Az októberi, havi alapú 2%-os növekedés novemberre rögtön visszafordult, és a friss számok alapján látszik, hogy nem tört meg a csökkenő trend. Az ipar teljesítményének elsődleges oka a gyenge külső kereslet, ami ráadásul a legnagyobb alágazatokat, a járműgyártást, illetve a villamosberendezés-gyártást (akkumulátor-gyártás) kiemelten érinti. Idén beindulhatnak Magyarországon azok a gyárak, amik az elmúlt években az autóipari szegmensben felépültek. Bár a gyenge külpiaci kereslet miatt ezek várhatóan csak fokozatosan (évek alatt) érik el kapacitásaik felső határát, de már 2025 második felében segíthetik az ipart, némileg mérsékelve a továbbra is gyenge külpiaci konjunktúra hatásait.

Ágazatok

Ismét emelkedett a boltok forgalma

A legfrissebb adatok alapján bizakodhatunk, hogy a kiskereskedelmi forgalom visszakorrigál és tartósan meghaladhatja a 2021-es bázist, s így sikerül kitörnie a 2024 tavasza óta tartó oldalazásból. A tavalyi egész éves adatokra még egy hónapot várni kell, de már most látszik, hogy 3 százalékot megközelítő lehet az éves növekedés. Az előző évi 7,7%-os zsugorodás után tehát pluszba lendül a fő mutató, ám ez javarészt a bázishatásnak és a 2024-es év elején látott fellendülésnek köszönhető. Éves szinten az élelmiszer kategória forgalma húzta a növekedést. Míg a bizalmi indexekben kedvezőtlen trend látszik, addig a nettó reálbérek növekedése továbbra is 9% felett alakult októberben, így a többletjövedelem egyre nagyobb része csapódhat le a hazai kiskereskedelemben, emiatt 2025-ben 3,4%-os forgalom növekedéssel számolunk. Ebben az előrejelzésben ugyanakkor felfelé mutató lehetőségeket érzékelünk a legutóbbi két hónap pozitív adatai után. Negatív kockázatot jelenthet az, ha folytatódik a foglalkoztatottság nemrég kezdődött romlása folytatódna.

Ingatlanpiac

Enyhén erősödik az építőipar

A gyenge őszi kezdés után októberben kedvezőbb adatokat mutatott fel az építőipar: az egy évvel korábbihoz viszonyítva 0,5%-kal csökkent, az előző hónaphoz képest viszont 4,6%-kal nőtt az építőipari termelés volumene októberben, így a hónap végére 0,7% volt az ágazat idén januártól mért éves növekedése. Az év folyamán hektikusan alakult az ágazat teljesítménye, és a mostani kedvező adatokból sem következtethetünk egyelőre tartós trendfordulóra. 2024 meglepően jól kezdődött, de a nyár eleje óta csökkenő számokat mutatott fel az építőipar. A teljes szerződésállomány kedvező, ugyanakkor az új szerződések havi mutatói jelentős volatilitást mutatnak. Az ágazatot közép-hosszabb távon támogathatják az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv építőipart és lakáspiacot érintő intézkedései, azonban az ágazat rövid távú kilátásai szempontjából az uniós források akadozása, a nagy állami beruházások elhalasztása és a gazdasági szereplők borús jövőképe miatti kapacitás bővítések visszafogása negatív tényező. Mindezek függvényében is az éves átlagos teljesítmény a 2023-as termeléshez képest legfeljebb stagnálhat, de 2025 második felétől érezhető bővülésre számítunk.

Makrogazdaság

Továbbra is stagnál a kiskereskedelem

A szeptemberi csökkenés után októberben visszakorrigált a kiskereskedelmi forgalom, azonban a 2021-es bázist nem haladta meg. Ezzel egyelőre nem sikerült kitörni az április óta tartó stagnálásból. Éves szinten az élelmiszer kategória forgalma húzta a növekedést, ugyanakkor a havi szinten mért 1,2%-os emelkedés a gépjármű-üzemanyag kategóriának tudható be, enélkül szerényebb, 0,7%-os lenne a növekedés. A bizalmi indexekben kedvezőtlen trend látszik, ugyanis még mindig a kereskedelem számít a legpesszimistább ágazatnak, a fogyasztói bizalom pedig hirtelen fordulattal egy éves mélypontjára került. A nettó reálbérek növekedése továbbra is 9% felett alakult októberben, és bár a harmadik negyedévben még mindig jelentős részben vásárolnak szolgáltatásokat a fogyasztók, várakozásunk szerint idővel a többletjövedelem egyre nagyobb része csapódhat le a hazai kiskereskedelemben az év végéhez közeledve.

Makrogazdaság

MBH Bank: Már látszik, hogyan duplázható meg a logisztika teljesítménye

A logisztika az árugazdaság vérkeringése, mely működésének logikájából adódóan, gyakran igen pontos képet ad egy ország vagy térség nemzetközi helyzetéről, szerepéről, gazdasági integrációjáról. Bár az elmúlt évek inflációs hullámai, a háború okozta korlátozások vagy az európai ipar visszaesése rajta hagyta nyomait a hazai logisztika teljesítményén, ugyanakkor a vasúti teherszállítást megcélzó fejlesztések vagy a nemrég hazai tulajdonba került repülőtér áruforgalmának meredek emelkedése már egy jövőbeli fordulat előjelei lehetnek – derült ki az MBH Bank Ágazati Kitekintő rendezvénysorozatának legújabb sajtóbeszélgetésén, melyen a szektor helyzetét a bank és az Euroleasing szakértői értékelték.

Ingatlanpiac

Jelentős visszaeséssel kezdte az őszt az építőipar

Az egy évvel korábbihoz viszonyítva 8,2%-kal, és az előző hónaphoz képest is 2,7%-kal csökkent az építőipari termelés volumene szeptemberben, így a harmadik negyedévre 0,9%-ra mérséklődött az ágazat idén januártól mért éves növekedése. A nemzetgazdasági beruházások jelentős csökkenése fényében mindez nem meglepő, hiszen az év folyamán változatosan alakult az ágazat teljesítménye. 2024 meglepően jól kezdődött, de a nyár eleje óta csökkenő számokat mutat fel az építőipar. Az éves átlagos teljesítmény 2023-as termeléshez képest legfeljebb stagnálhat, és 2025 első felében sem számítunk dinamikus bővülésre. Az ágazatot támogathatják az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv építőipart és lakáspiacot érintő intézkedései, valamint a javuló rendelési adatok is kedvezőek. Azonban az uniós források akadozása, a nagy állami beruházások elhalasztása és a gazdasági szereplők borús jövőképe miatti kapacitás bővítések visszafogása mind negatív tényező az ágazat rövid távú kilátásai szempontjából.

Makrogazdaság

Szeptemberben folytatta a csökkenő trendjét a magyar ipar

A termelés volumene 7,2, munkanaphatástól megtisztítva 5,4%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Továbbra is negatív trend jellemzi a húzóágazatokat: a feldolgozóipari alágak közül már csak kettőben nőtt, tizenegyben pedig visszaesett a termelés. Kedvezőtlen trendeket sejtetnek a rendelési adatok és az export adatok is, mivel legnagyobb mértékben csökkent a feldolgozóipar majdnem negyedét adó jármúgyártás kivitele. Az ipar teljesítményének elsődleges oka a gyenge külső kereslet, ami ráadásul a legnagyobb alágazatokat, a járműgyártást, illetve a villamos berendezés gyártást (akkumulátor-gyártás) kiemelten érinti. A magyar ipar az exportkitettsége miatt erősen függ a nemzetközi környezettől (leginkább Németországtól), így amíg az európai konjunktúra nem mutat növekedést, addig itthon sem várhatunk számottevő javulást az iparágtól.

1 … 3 4 5 6 7 … 9