A magyar gazdaság teljesítménye 0,5%-kal bővült – a KSH előzetes adatai szerint – 2024. negyedik negyedévben az előző negyedévhez képest, ezzel véget ért a technikai recesszió, a megelőző két negyedév visszaesését követően.
Az elmúlt két évben a gazdasági növekedés jelentősen elmaradt a kormányzati és a piaci várakozásoktól is, azonban a következő negyedévekben pozitív fordulatot várunk. A növekedés hajtóereje a belső felhasználás, különösen a fogyasztás lehet, míg a beruházások stabilizálódhatnak. A külső kereslet továbbra is gyenge lehet, de számos egyedi faktor miatt 2025 második felére az éves növekedési adatok akár a 4%-ot is elérhetik.
A várakozásunkhoz és a konszenzushoz képest is jelentős negatív meglepetést hozott a második negyedéves GDP adat. A KSH előzetes adatai szerint a második negyedévben nyers adatok szerint 1,5%-kal bővült a magyar gazdaság az előző év azonos időszakához viszonyítva, elmaradva 2,7%-os várakozásunktól és a 2,4% körüli piaci konszenzustól. A szezonálisan és naptárhatással igazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,3%- os volt a növekedés, míg az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye 0,2%-kal csökkent (kiigazított adatok). Negyedéves szinten 0,5%-os emelkedésre számítottunk, ami megegyezett a piaci konszenzussal, így az elemzői kart jelentős negatív meglepetés érhette.
A KSH megerősítette, az idei első negyedévben 0,8%-kal nőtt a gazdaság teljesítménye az előző negyedévhez képest, kiigazított adatok szerint. Az előző év azonos időszakához képest 1,1%-kal nőtt a magyar gazdaság, a nyers adatok szerint, míg szezonálisan és munkanaphatással megtisztítva a növekedés 1,7% volt. A magasabb kiigazított adat hátterében az állt, hogy az idei év első negyedévében kettővel kevesebb munkanap volt, mint a 2023-as év azonos időszakában. A friss adat a 2024-es előrejelzésünkkel összhangban van, a második negyedévtől 2% feletti gazdasági növekedést várunk (év/év alapon), az idei év egészét tekintve pedig 2,7%-kal bővülhet a gazdaság.
Az idei első negyedévben 0,8%-kal nőtt a gazdaság teljesítménye az előző negyedévhez képest, kiigazított adatok szerint, ami kedvezőbb 0,5%-os várakozásunknál és az ezzel megegyező piaci konszenzusnál. Ezzel negyedik negyedéve hagyja maga mögött a korábbi több negyedéven keresztül tartó visszaeső trendet a hazai gazdaság. Az előző év azonos időszakához képest 1,1%-kal nőtt a magyar gazdaság, a nyers adatok szerint, míg szezonálisan és munkanaphatással megtisztítva a növekedés 1,7% volt. Az előzetes GDP adat kapcsán érdekes, hogy a szezonálisan kiigazított növekedés mértéke meghaladta a nyers adatokét, annak ellenére, hogy szökőév-hatás inkább a fordítottját magyarázná.
A várakozásokat alulmúlva a tavalyi negyedik negyedévben nem változott a hazai GDP az előző év azonos időszakához képest, míg szezonálisan és munkanaphatással megtisztítva a növekedés 0,4% volt. Az előző negyedévhez képest szintén nem változott a gazdaság teljesítménye, így második negyedéve hagyja maga mögött a korábbi több negyedéven keresztül tartó visszaeső trendet a hazai gazdaság. A 2023-as éves kiigazított GDP változás -0,8%-on alakult a negyedik negyedéves adatok fényében, főként az első félév gyengébb teljesítményének köszönhetően.
A második negyedévben 2,4%-kal csökkent a hazai GDP, míg szezonálisan és munkanaphatással megtisztítva a visszaesés 2,3% volt. Az előző negyedévhez képest 0,3%-kal csökkent a gazdaság teljesítménye, így a várakozásokkal ellentétben technikai recesszióban maradt a hazai gazdaság.
25,2%-ra mérséklődött az infláció márciusban a februári 25,4%-ot követően, amit elsősorban az üzemanyagárak és az alacsonyabb fogyasztás miatt a háztartási energiaárak további csökkenése okozott, ezzel szemben a vártnál jóval nagyobb mértékben drágultak a szeszesitalok és a szolgáltatások árai. Az élelmiszerárak emelkedése ugyanakkor már lassulást mutatott, azonban az elmúlt hetekben bejelentett árcsökkentések hatása még nem jelent meg az inflációban, így az a következő hónapokban várhatóan már mérsékelheti az inflációt. A továbbra is erős inflációs nyomást tükrözi, hogy a maginfláció 25,7%-ra gyorsult, elsősorban a szolgáltatói árak kifejezetten gyors emelkedése miatt.
2023 végére egy számjegyű lehet az infláció, az éves átlag 17,5 százalék körül várható – derült a Magyar Bankholding friss makrogazdasági elemzéséből. A bankcsoport elemzői a 2022. évi GDP növekedési előrejelzésüket 5,3 százalékról 4,8 százalékra csökkentették, azonban az idei évit 0,4 százalékról 0,8 százalékra emelték. A belső kereslet enyhe visszaesése és az export folytatódó növekedése miatt idén 5,8 milliárd euróra, a GDP 2,9 százalékára csökkenhet a folyó fizetési mérleg hiánya.
2022 III. negyedév végére 81 876 milliárd forintra nőtt a háztartások pénzügyi vagyona, ami 1 711 milliárd forintos növekedés az előző negyedévhez képest, éves alapon pedig 7 045 milliárd a gyarapodás. A háztartások kötelezettségeinek szintje 14 076 milliárd forint volt 250 milliárdos negyedéves emelkedéssel, míg az éves változás 1 044 milliárd forint növekedés. Így a kettő eredményeként a nettó pénzügyi vagyon 1 462 milliárdos negyedéves növekedéssel 67 800 milliárd forintra nőtt.