A második negyedévben 2,4%-kal csökkent a hazai GDP, míg szezonálisan és munkanaphatással megtisztítva a visszaesés 2,3% volt. Az előző negyedévhez képest 0,3%-kal csökkent a gazdaság teljesítménye, így a várakozásokkal ellentétben technikai recesszióban maradt a hazai gazdaság.
25,2%-ra mérséklődött az infláció márciusban a februári 25,4%-ot követően, amit elsősorban az üzemanyagárak és az alacsonyabb fogyasztás miatt a háztartási energiaárak további csökkenése okozott, ezzel szemben a vártnál jóval nagyobb mértékben drágultak a szeszesitalok és a szolgáltatások árai. Az élelmiszerárak emelkedése ugyanakkor már lassulást mutatott, azonban az elmúlt hetekben bejelentett árcsökkentések hatása még nem jelent meg az inflációban, így az a következő hónapokban várhatóan már mérsékelheti az inflációt. A továbbra is erős inflációs nyomást tükrözi, hogy a maginfláció 25,7%-ra gyorsult, elsősorban a szolgáltatói árak kifejezetten gyors emelkedése miatt.
2023 végére egy számjegyű lehet az infláció, az éves átlag 17,5 százalék körül várható – derült a Magyar Bankholding friss makrogazdasági elemzéséből. A bankcsoport elemzői a 2022. évi GDP növekedési előrejelzésüket 5,3 százalékról 4,8 százalékra csökkentették, azonban az idei évit 0,4 százalékról 0,8 százalékra emelték. A belső kereslet enyhe visszaesése és az export folytatódó növekedése miatt idén 5,8 milliárd euróra, a GDP 2,9 százalékára csökkenhet a folyó fizetési mérleg hiánya.
2022 III. negyedév végére 81 876 milliárd forintra nőtt a háztartások pénzügyi vagyona, ami 1 711 milliárd forintos növekedés az előző negyedévhez képest, éves alapon pedig 7 045 milliárd a gyarapodás. A háztartások kötelezettségeinek szintje 14 076 milliárd forint volt 250 milliárdos negyedéves emelkedéssel, míg az éves változás 1 044 milliárd forint növekedés. Így a kettő eredményeként a nettó pénzügyi vagyon 1 462 milliárdos negyedéves növekedéssel 67 800 milliárd forintra nőtt.
A várakozásokat jelentősen alulmúlva, 4%-kal bővült a hazai GDP a harmadik negyedévben, míg szezonálisan és naptárhatással kiigazítva a növekedés 4,1% volt. Az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye 0,4%-kal csökkent, így elkerülhetetlennek tűnik a technikai recesszió, mivel a következő két negyedévben a megugró infláció következtében csökkenő reálbérek, a háztartási energiaárak átlagfogyasztás feletti emelése, a vállalkozások, önkormányzatok és állami intézmények többszörösére növekvő energiaköltségei miatti teljesítménycsökkentések, valamint a meredeken emelkedő kamatok miatt további zsugorodás várható. Az első háromnegyed évben a GDP 6,1%-kal emelkedett. A vártnál jóval gyengébb teljesítmény miatt az idei növekedési várakozásunkat 5,3%-ról 5% alá csökkenthetjük, azonban a jövő évi 0,4%-os növekedési várakozásunkat változatlanul hagyjuk.
Igen vegyesen alakultak az unió egyes tagállamainak teljesítménye. Míg éves alapon a hazai növekedés az ötödik legmagasabb volt, lényegesen meghaladva az uniós átlagot, negyedéves alapon a sereghajtók közé tartozott, ami főleg a mezőgazdaságban katasztrofális károkat okozó aszálynak köszönhető. Az energiaválság szintén eltérő mértékben érinti az egyes tagállamokat.
A harmadik negyedévről eddig megjelent adatok nem támasztják alá azon aggodalmakat, hogy a hazai gazdaság máris kemény földet érne. Egyelőre csupán az látszik, hogy bizonyos ágazatokban elkezdődött a lassulás, de ennek részben a bázishatás az oka, ami várható volt, hiszen a koronavírus-járvány lecsengését és az oltási folyamat felgyorsulását követően megszűnő korlátozások meglehetősen gyors felpattanást eredményeztek az érintett ágazatokban és a gazdaság teljesítményében is, noha vannak még ágazatok, amelyek nem érték el a járvány kitörése előtti szintet.
A vártnál erősebb második negyedéves gazdasági teljesítmény ellenére az idei GDP növekedési előrejelzésünket 5,7%-ról 5,3%-ra, míg a jövő évit 2,7%-ról 0,4%-ra csökkentettük az elhúzódó háború, az elszálló energiaárak negatív hatásai, a romló külső környezet, az emelkedő kamatszint, a kedvezményes háztartási energiaárak részleges megszüntetése, valamint az idei súlyos aszálykárok miatt. A tavaly év végi és idei év eleji lendületes növekedés áthúzódó hatásai, valamint az idei robosztus évkezdet miatt idén ennél jóval magasabb, 7%-hoz közelítő növekedési ütem is elérhető lett volna.
Mi lesz a forinttal? Vajon mozgásképtelen már a jegybank? És vajon recesszió vár ránk, vagy elkerüljük? Mi vár a gazdaságra és véget érnek-e a gondok a fűtési szezon után? Leültettünk két szakembert vitatkozni a kilátásainkról.