Azt nem mernénk teljes bizonyossággal állítani, hogy túl vagyunk az esésen, hogy nem lesz több volatilitás és csökkenő trend, esetleg pánik, de az elmúlt évekhez hasonlóan a piac megint egészen elképesztő, hogy milyen gyorsan túltette magát a vámháború és az azt övező hírcunami negatív hatásain.
Így szokott ez történni a tőzsdén. Az ember eltervezi a következő lépést és semmi sem úgy alakul. Megvolt a témánk a következő részvénypiaci helyzetképre, de ezt felülírta a való világ. Mindenki kitalálta már: Donald Trump vámháborúja a mélybe lökte szinte a világ összes tőzsdeindexét. Április 2-án indult a „vérengzés”, és ez idáig úgy tűnik, hogy hétfő (04.07.) reggelén érhette el az (első?) mélypontját. Április 7-én reggelre a Hang Seng, azaz a hongkongi index több, mint 12%-ot, a Nikkei-225, azaz a japán index majdnem 7%-ot esett, míg az európai nyitóárak is valahol -4-6% között mozogtak.
A tavalyi év második felétől és 2025. elejére egyre világosabbá vált, hogy az amerikai gazdaság növekedési lendülete megtorpant (Consumer Sentiment Index drasztikus visszaesése, Manufacturing PMI mutató ingadozása) és az S&P 500 visszaesése nem pusztán ciklikus jelenség, hanem strukturális kérdéseket is felszínre hoz. A részvénypiaci korrekció mögött többek között a túlzott piaci koncentráció, a fiskális túlterjeszkedés és a technológiai szektor jövőjét övező stratégiai bizonytalanság áll.
Morgan Housel azt írta, hogy ha az elmúlt száz év gazdaságpolitikáját akartad megérteni, akkor pont száz évig lettél volna teljesen összezavarodva. Mert utólag bár minden teljesen világosnak tűnik, a történés pillanatában, vagy annak közelében nem feltétlenül az. És az a helyzet, hogy a fontos történelmi pillanatok megjóslásának tesztjén még az MI sem ment teljesen át. Ki látná előre, mi történik majd a részvénypiacokon?
Pénteken Donald Trump elindítja saját coinjának a kereskedését (Trumpcoin), amely szombaton és vasárnap eszement emelkedésbe kezd. Százhuszonötszörösére emelkedik az árfolyama, és az (akkori) csúcson, kapitalizációja eléri a 15 milliárd dollárt. Eközben Melania Trump is „belép a piacra” saját coinjával, melynek hatására a Trumpcoin 40-60%-ot esik. A Trumpcoin 80%-át Trumphoz kötődő cégek birtokolják, azaz a maradék állománnyal lehet kereskedni, miközben a 200 millió darab coin három éven belül 1 milliárd darabot számlál majd. Hogy is szólt a Bitcoin nagy ígérete? A dollár nem jó, mert a semmiből teremtik és óriási inflációs kockázata van, ráadásul centralizált. Nem tudunk ehhez mit hozzátenni? „Kérem kapcsolja ki!”
Miközben mindenki az amerikai elnökválasztással volt elfoglalva, és jelenleg a legtöbben azt találgatják, Donald Trump vajon mit fog megvalósítani az ígéreteiből, addig a költségvetés kihívásai és a hosszabb távú adóssághelyzet alakulása valamelyest háttérbe szorult az Egyesült Államokban.
Donald Trump megválasztása után kilőttek a tőzsdék. A kérdés az, hogy az új elnök intézkedései milyen hatással járnak a vállalatokra. Ehhez bizony nem elég Trump előző elnökségéből kiindulni: a gazdaság most teljesen más helyzetben van, mint 2016-ban volt. Cikkemben körbejárom a várható intézkedések piaci hatásait.
Az amerikai elnökválasztás egyike a nemzetközi gazdaságot és a világ számos befektetési-, deviza- és árupiacát nagymértékben meghatározó eseményeknek. A republikánus párt és Donald Trump győzelmét követően az MBH Bank elemzője megvizsgálta, milyen tendenciákra lehet számítani az új adminisztráció felállását követően.
Donald Trump kampányának egyik fontos mondása, hogy vissza kell szerezni a feldolgozóipar egy részét, és ezzel új munkahelyeket teremteni az amerikai gazdaság számára. Ennek eléréséhez az importvámok emeléséhez/bevezetéséhez folyamodna a republikánus jelölt. A volt elnök több kampányesemény, illetve interjú során kifejtette, hogy a kínai termékekre 60-100%-os vámtételeket vezetne be. Nem kímélné azonban az USA partnereit sem, az Európai Unióból származó termékeket is 10-20%-os vámmal terhelné. Na de mégis mit okozhatna ez a lépés az amerikai – és ami talán minket, európaiakat még inkább izgat – az európai gazdaság esetében?
Újabb négy év telt el, és ismét elérkeztünk az amerikai elnökválasztás időszakához, mely az egyik legnagyobb médiafigyelmet kiváltó geopolitikai eseménynek tekinthető. A tőkepiaci szereplők nagyon aktívan követik az eseményeket, azonban fontos tisztázni, hogy egy elnökválasztás eredménye nem feltétlenül jár komolyabb tőke- és pénzpiaci mozgásokkal, ha mégis, ennek eredménye inkább rövidtávon figyelhető meg, míg hosszútávú hatásai elenyészőek. Cikkünkben megvizsgáltuk, milyen tendenciákra lehet számítani, ha a választást a demokrata párt nyeri.