A Fed az idei első kamatdöntő ülésén a 3,50-3,75%-on álló irányadó ráta tartását jelentette be, a döntés megfelelt várakozásunknak és a piaci várakozásoknak is. Ezzel megtört a 2025 szeptemberben indult kamatcsökkentési ciklus, a szeptember és december közötti három kamatdöntő ülésen rendre 25 bázispontos kamatcsökkentést jelentettek be. A döntés nem volt egyhangú, ketten további kisebb kamatvágásra voksoltak.
A Fed decemberi kamatdöntő ülésén 25 bázisponttal csökkentette a kamatszintet, ezzel az irányadó ráta 3,50-3,75%- ra mérséklődött. A döntést megfelelt várakozásunknak, a piacok is beárazták a lazító lépést. A döntés nem volt egyhangú, egy döntéshozó 50 bázispontos kamatvágást szorgalmazott volna, míg ketten kamattartásra szavaztak, hasonló széttartást a testületben 2019-ben láthattunk utoljára.
Bár Jerome Powell, az amerikai jegybank elnöke a NABE konferencián egy rendkívül fontos nyilatkozatot tett, amely a mérlegleépítés befejezésének lehetőségét vetítette előre, ez a bejelentés meglepően kevés figyelmet kapott a piaci szereplőktől. Ennek oka, hogy a nap fókuszát szinte teljes egészében elvitte a Kína és az Egyesült Államok között (újra) kibontakozó vámháború, amely során Kína külön kikötői díjakat kezdett beszedni az USA-hoz köthető hajóktól, válaszul az amerikai hasonló intézkedésekre. A kereskedelmi konfliktus dominálta a híreket és a befektetői diskurzust, így Powell szavai háttérbe szorultak. Azonban a FOMC október 29-i ülésén hivatalosan is bejelentésre került, hogy a FED decembertől megváltoztatja értékpapír-állományának kezelését.
A Fed októberi kamatdöntő ülésén 25 bázisponttal csökkentette a kamatszintet, ezzel az irányadó ráta 3,75-4,00%-ra mérséklődött. A döntést megfelelt várakozásunknak, a piacok is beárazták az újabb lazító lépést. A döntés nem volt egyhangú, egy döntéshozó 50 bázispontos kamatvágást szorgalmazott volna, egy jegybankár pedig kamattartásra voksolt. Bejelentették azt is, hogy december 1-jén befejezik az eszközvásárlások csökkentését, a kvantitatív szigorítást. A Fed a lejáró jelzálogfedezetű értékpapírokból származó bevételeket rövid lejáratú kincstárjegyekbe fekteti be.
Az idei év egyik fontos fejleménye volt az Egyesült Államokban bevezetett vámok alkalmazása, amely a tankönyvi példa szerint megugrasztotta volna az inflációt az USA-ban, ám a fogyasztói árindex (CPI) adatok ezt eddig nem támasztották alá. A 2025. augusztus 12-én közzétett CPI adatok kedvező képet mutattak, a havi értékek megfeleltek a konszenzusos várakozásoknak, míg az évesített értékek vegyes eredményeket mutattak, de összességében nem látunk kiugró inflációs nyomást.
A FED 2025. június 18-i kamatdöntő ülése ismét nem hozott sok meglepetést. Az elképzelhető, hogy lesz némi volatilitás majd a napokban, mert például jöhet egy-két Trump-tweet arról, hogy mennyivel kellett volna csökkenteni az alapkamatot és hogy ki lenne a legalkalmasabb személy a FED elnökének. Powell megbízatása azonban 2026 májusáig tart, szóval az ő jövőjét körülvevő zajokra fel kell készülni, ez 12 hónapig még téma lehet…
A tengerentúlon a napokban láttak napvilágot az első cikkek, amelyek az atlantai FED GDPNow modelljére hivatkozva belengették a zsugorodó GDP lehetőségét 2025 első negyedévére. Akkor még csak egy „szolid” -1,5%-os csökkenést projektált a modell, március 3-ra ez azonban -2,8%-ra fokozódott. De mit is jelent ez, és mit tegyünk a portfóliónkkal, ha valóban bekövetkezhet egy amerikai recesszió?
Nagyjából 60/30% az esélye annak, hogy szeptember 18-án a FED 50 bázispontot, vagy csak 25-öt fog csökkenteni az irányadó kamatrátáján. A hét elején még kb. 50/50%-on állt a piac, ami egy érmedobálás esélyeivel egyezik meg. A bizonytalanság kézzel tapintható, pedig nem ez a 25 bázispontos különbség fogja megváltani a jövőt…