Forgóeszközhiányról, inflációról, az okszerű gazdálkodásról és a pályázati forrásokról készített interjút a Haszon Agrár magazin Hollósi Dáviddal, az MKB Bank Nyrt. és a Takarékbank Zrt. Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatójával.
Ez is elhangzott azon a beszélgetésen, amelyet a hazai makrogazdasági elemzőket megszólaltató sorozatunk legújabb adásában lapunk főszerkesztője, Csabai Károly folytatott Suppan Gergellyel, a Magyar Bankholding vezető elemzőjével. Aki úgy vélte, mivel az üzemanyagár-sapka kivezetése 2,5 százalékponttal dobná meg a már amúgy is 26 éves rekordon lévő inflációt, a kormány dönthet úgy, hogy azt mégsem vezeti ki, illetve ha mégis, akkor is csak fokozatosan, több lépésben.
A 20% fölötti infláció tükrében lassan már a metrón, illetve az utcán is az inflációkövető Prémium Magyar Állampapírokról beszélnek. A befektetések világa azonban ennél szélesebb: a 2027/B és 2029/B jelű magyar állampapírok látszólag nem különlegesek. Ezen sorozatok kamatát azonban nem az infláció, hanem a hazai kereskedelmi bankok közötti piacon, azaz a bankközi piacon kialakult 3 hónapos kamat, a 3 havi BUBOR-ráta adja meg.
Szeptemberben az építőipar árhatástól megtisztított termelési volumene 1.6%-kal nőtt az előző évhez képest, míg az előző hónaphoz képest, munkanaphatással kiigazítva 2.2% volt a növekedés a teljesítményben. A drágulás továbbra is igen erőteljes az iparágban elsősorban az építőanyagok árnövekedése miatt, 2022 III. negyedévében 22-28%-kal nőttek az iparági termelői árak éves alapon, az előző negyedévhez képest pedig 5.2%-kal emelkedtek.
A várakozásokat meghaladó mértékben, 21,1%-ra ugrott az infláció októberben, elsősorban az élelmiszerárak emelkedésének további gyorsulása miatt, az áremelkedés ugyanakkor továbbra is rendkívül széleskörű. Az erősödő árnyomást tükrözi, hogy a maginfláció is igen meredeken, 22,3%-ra ugrott.
A vártnál erősebb második negyedéves gazdasági teljesítmény ellenére az idei GDP növekedési előrejelzésünket 5,7%-ról 5,3%-ra, míg a jövő évit 2,7%-ról 0,4%-ra csökkentettük az elhúzódó háború, az elszálló energiaárak negatív hatásai, a romló külső környezet, az emelkedő kamatszint, a kedvezményes háztartási energiaárak részleges megszüntetése, valamint az idei súlyos aszálykárok miatt. A tavaly év végi és idei év eleji lendületes növekedés áthúzódó hatásai, valamint az idei robosztus évkezdet miatt idén ennél jóval magasabb, 7%-hoz közelítő növekedési ütem is elérhető lett volna.
Mi lesz a forinttal? Vajon mozgásképtelen már a jegybank? És vajon recesszió vár ránk, vagy elkerüljük? Mi vár a gazdaságra és véget érnek-e a gondok a fűtési szezon után? Leültettünk két szakembert vitatkozni a kilátásainkról.