Az MNB által figyelt kulcsfontosságú külső és belső tényezők javulásának hatására folyamatosan javult Magyarország kockázati megítélése, ami lehetővé tette az egynapos betéti gyorstender kamatának 100 bázispontos csökkentését, ami így 18%-ról 17%-ra mérséklődik.
2023 I. negyedév végére 86 568 milliárd forintra nőtt a háztartások teljes pénzügyi vagyona, ami 2 112 milliárd forintos növekedés az előző negyedévhez képest, éves alapon pedig 6 947 milliárd a gyarapodás. A háztartások kötelezettségeinek szintje 14 524 milliárd forint volt 85 milliárdos negyedéves csökkenéssel, míg az éves változás 867 milliárd forint növekedés. Így a kettő eredményeként a nettó pénzügyi vagyon 2 196 milliárdos negyedéves növekedéssel 72 043 milliárd forintra nőtt és jelentősen megugrott a háztartások nettó finanszírozási képessége a korábbi negyedévhez képest.
Az év elején változatlanul recesszióban ragadt a magyar gazdaság, és éves összevetésben is visszaeshetett a GDP – árulták el a Forbes.hu által megkérdezett szakértők. A gazdasági teljesítményt az ipar, az építőipar és a kiskereskedelem is visszahúzta. Az év második felében megindulhat a lassú kilábalás, de jó eséllyel az idei teljesítményt nem fogjuk kitenni az ablakba.
A várakozásoknak megfelelően 24% ra mérséklődött az infláció áprilisban a márciusi 25,2%-ot követően, amit elsősorban az üzemanyagárak és az alacsonyabb fogyasztás miatt a háztartási energiaárak további csökkenése okozott, ezzel szemben a vártnál jóval nagyobb mértékben drágultak a szeszeszitalok és a szolgáltatások árai. Az élelmiszerárak emelkedése ugyanakkor megállt, amiben már az elmúlt hetekben bejelentett árcsökkentések hatása is megjelent, ami a következő hónapokban várhatóan tovább mérsékelheti az inflációt. A továbbra is erős inflációs nyomást tükrözi, hogy a maginfláció továbbra is erőteljes, 24,8%-os emelkedést mutatott, elsősorban a szolgáltatói árak kifejezetten gyors emelkedése miatt.
Minden várakozást messze felülmúló, robosztus, 899 millió eurós többlet keletkezett a külkereskedelemben márciusban, részben az energiaárak mérséklődésének köszönhetően. Kifejezetten élénk, 16,5% volt az export euróértékének növekedése, ugyanakkor a belső kereslet lassulása és az energiaárak tavaly év végi visszaesése mellett csak 2,15%-kal nőtt az import euróértéke. Ennek megfelelően a külkereskedelmi egyenleg impozáns mértékben, 1 718 millió euróval javult az egy évvel ezelőtti 819 millió euró deficithez képest.
Márciusban a várakozásoknak megfelelően a nyers adatok szerint 12,6%-kal, míg naptárhatástól megtisztítva 13,1%-kal csökkent a kiskereskedelmi forgalom volumene, míg az árbevétel az magas infláció miatt 10, 2%-kal 1510 milliárd forintra ugrott. Az előző hónaphoz képest 0,8%-kal nőtt a kiskereskedelmi forgalom. Az első három hónapban 9,5%-kal csökkent a kiskereskedelmi forgalom volumene.
Mind az egyszerű magyar vásárlók, mind a szakértők egyetértenek abban, hogy a régi, akár két évvel ezelőtt tapasztalt árak már soha nem fognak visszatérni. Arra kell tehát berendezkedni, hogyha csökkenni nem is, de talán a 2023-as év második felére látványosan zsugorodni fog legalább a drágulás mértéke, igaz tenni fogja mindezt brutálisan magas bázisról.
25,2%-ra mérséklődött az infláció márciusban a februári 25,4%-ot követően, amit elsősorban az üzemanyagárak és az alacsonyabb fogyasztás miatt a háztartási energiaárak további csökkenése okozott, ezzel szemben a vártnál jóval nagyobb mértékben drágultak a szeszesitalok és a szolgáltatások árai. Az élelmiszerárak emelkedése ugyanakkor már lassulást mutatott, azonban az elmúlt hetekben bejelentett árcsökkentések hatása még nem jelent meg az inflációban, így az a következő hónapokban várhatóan már mérsékelheti az inflációt. A továbbra is erős inflációs nyomást tükrözi, hogy a maginfláció 25,7%-ra gyorsult, elsősorban a szolgáltatói árak kifejezetten gyors emelkedése miatt.
A jelenlegi gazdasági helyzetben felértékelődött a hatékonyság szerepe, a banki vezető segítségével mutatjuk, hogy mire érdemes a fiatal gazdáknak odafigyelniük.
Az eladó lakások számának bővülésére és gyengébb keresletre számítanak a Magyar Bankholdinghoz tartozó Takarék Jelzálogbank szakértői 2023 első felében. Az árak minden bizonnyal stagnálni fognak, egyes szegmensekben akár visszaesés is elképzelhető. A dinamikus növekedés várhatóan az év második felében sem tér vissza, így 2023 egészére összeségében nominálisan visszafogottabb, 4-6 százalékos növekedés valószínűsíthető, reálértéken pedig a lakóingatlanok árának csökkenésére lehet számítani.