Közeledik az év vége és ez abban is tökéletesen lemérhető, hogy megszaporodtak a jövő évre vonatkozó előrejelzések. Pedig ahogy Yogi Berra is mondta, „nehéz az előrejelzés, különösen akkor, ha a jövőre vonatkozik.”
Az MBH Befektetési Bank elkészítette Magyarország innovációs tekintetben piacvezető pénzintézete, a Gránit Bank fundamentumainak, részvényárfolyamának és jövőbeli lehetőségeinek átfogó értékelését. Elemzésünk szerint a bank egy éves várható célára, a mai napon ismert gazdasági, iparági és egyedi-vállalati faktorok alapján: 17063 forint – amelyet a versenytárselemzés is alátámaszt.
Az amerikai elnökválasztás napján sokan kérdezték, vajon mit kéne csinálni? Venni? Eladni? A mi válaszunk az volt, hogy várjunk pár napot. Nézzük, miért van ennek jelentősége, és most, két héttel a nagy nap után, milyen képet mutatnak a piacok!
Nehéz bármi érdekeset írni az elmúlt egy hétről, amit már ne tárgyalt volna meg valaki. Persze ez így van jól, hiszen az USA elnökválasztása kiemelt fontosságú ügy és olyan esemény, amelytől mindenki sokat vár, sokak szerint megalapozhatja az elkövetkezendő 2-4 év befektetési stratégiáját (is).
Donald Trump megválasztása után kilőttek a tőzsdék. A kérdés az, hogy az új elnök intézkedései milyen hatással járnak a vállalatokra. Ehhez bizony nem elég Trump előző elnökségéből kiindulni: a gazdaság most teljesen más helyzetben van, mint 2016-ban volt. Cikkemben körbejárom a várható intézkedések piaci hatásait.
Az S&P500, amely a világ vezető részvénypiaci benchmarkja, tekintettel arra, hogy a benne foglalt vállalatok árbevételének 50-60%-a globális eredetű, jelenleg, éves szinten kiemelkedő hozamot tud felmutatni. Sőt, ha az első három negyedévet vizsgáljuk, akkor még jobb a helyzet. Már csak az a kérdés, hogy lesz-e mindebből TOP3-as éves teljesítmény? A válasz pedig nagymértékben összefügg az elnökválasztással.
Múlt héten (10.06.) a Nike nem túl fényesre sikerült gyorsjelentéséről értekeztünk, és ha abban megemlítettük a Gillette példáját, akkor úgy tartjuk korrektnek, ha ezt most ki is fejtjük. Igaz, ennek a sztorinak nem sok köze van a piacok jelenlegi mozgásához, de esettanulmánynak nem utolsó, mellesleg bemutatja azt, miért nehéz még akár egy betonbiztos vállalat jövőjét is modellezni. Nézzük mi történt évekkel ezelőtt…
Múlt héten a kínai pénzügyi stimulust néztük át, de azokon a napokon nem sok minden történt, hiszen a kínai tőzsdék zárva tartottak. A héten azonban már a régi mederben folyik a kereskedés, és az első kijózanodás meg is történt. Teljesen nyilvánvaló volt, hogy a nagyjából szeptember 20-tól tartó emelkedés index szinten nem igazán tartható. Ha egy kis, vagy közepes kapitalizációjú papír lenne ekkora árfolyamnövekedés tárgya akkor lenne annak valószínűsége, hogy a mozgás indokolható, de index szinten kevés alapunk van erre. Persze a kínai emelkedést sem kell temetni, még akármi is kisülhet belőle…
Kicsit szokatlan hűvös és esős októberi napokon fecskékről értekezni, de nem mi diktálunk, hanem a piac. Két fontos dolog is történt (elkezdődött) az elmúlt napokban, amely mellett nem lehet szó nélkül elmenni: a kínai stimulus és a gyorsjelentési szezon kezdete. Ma az elsőről lesz szó.
Megállíthatatlanul száguldanak az „old economy” papírjai. Azok a részvények, amelyek valamilyen letűnt kort képviselnek, mondhatnánk cinikusan. Ipar. Közművek. De félre a viccel, ezek a papírok az elmúlt egy hónapban köröket vertek a „new economy”, azaz a technológia papírjaira. Vajon tartós lesz a jelenség?