Nehéz bármi érdekeset írni az elmúlt egy hétről, amit már ne tárgyalt volna meg valaki. Persze ez így van jól, hiszen az USA elnökválasztása kiemelt fontosságú ügy és olyan esemény, amelytől mindenki sokat vár, sokak szerint megalapozhatja az elkövetkezendő 2-4 év befektetési stratégiáját (is).
Donald Trump megválasztása után kilőttek a tőzsdék. A kérdés az, hogy az új elnök intézkedései milyen hatással járnak a vállalatokra. Ehhez bizony nem elég Trump előző elnökségéből kiindulni: a gazdaság most teljesen más helyzetben van, mint 2016-ban volt. Cikkemben körbejárom a várható intézkedések piaci hatásait.
Az S&P500, amely a világ vezető részvénypiaci benchmarkja, tekintettel arra, hogy a benne foglalt vállalatok árbevételének 50-60%-a globális eredetű, jelenleg, éves szinten kiemelkedő hozamot tud felmutatni. Sőt, ha az első három negyedévet vizsgáljuk, akkor még jobb a helyzet. Már csak az a kérdés, hogy lesz-e mindebből TOP3-as éves teljesítmény? A válasz pedig nagymértékben összefügg az elnökválasztással.
Múlt héten (10.06.) a Nike nem túl fényesre sikerült gyorsjelentéséről értekeztünk, és ha abban megemlítettük a Gillette példáját, akkor úgy tartjuk korrektnek, ha ezt most ki is fejtjük. Igaz, ennek a sztorinak nem sok köze van a piacok jelenlegi mozgásához, de esettanulmánynak nem utolsó, mellesleg bemutatja azt, miért nehéz még akár egy betonbiztos vállalat jövőjét is modellezni. Nézzük mi történt évekkel ezelőtt…
Múlt héten a kínai pénzügyi stimulust néztük át, de azokon a napokon nem sok minden történt, hiszen a kínai tőzsdék zárva tartottak. A héten azonban már a régi mederben folyik a kereskedés, és az első kijózanodás meg is történt. Teljesen nyilvánvaló volt, hogy a nagyjából szeptember 20-tól tartó emelkedés index szinten nem igazán tartható. Ha egy kis, vagy közepes kapitalizációjú papír lenne ekkora árfolyamnövekedés tárgya akkor lenne annak valószínűsége, hogy a mozgás indokolható, de index szinten kevés alapunk van erre. Persze a kínai emelkedést sem kell temetni, még akármi is kisülhet belőle…
Kicsit szokatlan hűvös és esős októberi napokon fecskékről értekezni, de nem mi diktálunk, hanem a piac. Két fontos dolog is történt (elkezdődött) az elmúlt napokban, amely mellett nem lehet szó nélkül elmenni: a kínai stimulus és a gyorsjelentési szezon kezdete. Ma az elsőről lesz szó.
Megállíthatatlanul száguldanak az „old economy” papírjai. Azok a részvények, amelyek valamilyen letűnt kort képviselnek, mondhatnánk cinikusan. Ipar. Közművek. De félre a viccel, ezek a papírok az elmúlt egy hónapban köröket vertek a „new economy”, azaz a technológia papírjaira. Vajon tartós lesz a jelenség?
Nem egyszerű annak a helyzete, aki meg akarja érteni a mai napok tőkepiaci mozgásait, azt, hogy milyen sztorik, narratívák, vélemények irányítják. Vannak időszakok, amikor viszonylag (?) tiszta a kép, ilyen volt például 2023 októbere/novembere. De ez már a múlt. Mostanra a puzzle elég rendesen összekeveredett, sőt, azt gyanítjuk, hogy három dobozzal bontottak ki különböző tematikákból és ezt keverték össze.
Napjainkban a tőkepiac különös figyelmet szentel a technológia iparágának, ezért az MBH Befektetési Bank elemzői is naprakészen nyomon követik a szektor legfontosabb szereplőit. Egyik új, átfogó elemzésünkben az Intel Corporation-t mutatjuk be, mely jelenleg épp egy befektetői szempontból érdekes fundamentális fordulat közepén van. Elemzésünkben nemcsak az Intel piaci helyzetét ismertetjük, de a félvezető iparág általános tendenciáit is megvizsgáljuk.
Visszakerülhet a Telekom az MSCI-indexbe, külön cégben kerülnének a tőzsdére a társaság tornyai, kivásárolná a részvényeseket az anyacég – ehhez hasonló spekulációk továbbra is keringenek a piacon, de az árfolyamot az erős fundamentumok hajtják – mondta az Arbitrázs legújabb epizódjában Debreczeni Csaba, az MBH Befektetési Bank vezető részvényelemzője. A szakértővel a többi között a jelenlegi piaci turbulenciákról, a magyar részvények kilátásairól, az amerikai kamatpálya várható alakulásáról beszélgettünk.