Az előző hónaphoz hasonló mértékben 2,3%-kal csökkent a kereskedelmi szálláshelyeken, míg a magánszálláshelyeket is figyelembe véve 1%-kal csökkent a vendégéjszakák száma júliusban. Ezen belül a belföldiek vendégéjszakái 8,4%-kal csökkent, azonban a külföldiek vendégéjszakáinak száma 13%-kal emelkedett, ami a külföldi vendégek visszatérését és a nemzetközi idegenforgalom folytatódó helyreállását mutatja.
2023 második negyedévében 13,5%-kal csökkent a beruházások volumene, az előző negyedévi lefelé revideált 4,4%-os visszaesés után, míg 4,1%-kal mérséklődött az előző negyedévihez képest szezonálisan kiigazítva. A beruházások volumenének csökkenéséhez a legtöbb nemzetgazdasági ág hozzájárult. A meghatározó súlyú feldolgozóiparban, valamint néhány kisebb súlyú ágazatban nőttek a beruházások. 2022-ben összességében 0,3%-kal bővült a beruházások volumene, míg idén 8-9%-os visszaesésre számítunk.
Az MNB által figyelt kulcsfontosságú külső és belső tényezők többsége további javulást, stabilizálódást mutatott, aminek hatására Magyarország kockázati megítélése kedvező maradt, lehetővé téve az egynapos betéti gyorstender kamatának további 100 bázispontos csökkentését, ami így 15%-ról 14%-ra mérséklődik.
Új csúcsra nőtt a foglalkoztatottság, a hazai elsődleges munkaerőpiacon 22 ezer új munkahely jött létre egy év alatt, a közfoglalkoztatottak létszáma 7 ezer fővel csökkent, a külföldre ingázók száma pedig 14 ezerrel volt több az előző év azonos időszakához képest, így a referenciának tekintett háromhavi átlag, vagyis május-július átlagában a teljes foglalkoztatotti létszám 4 728 ezer fő volt.
Az infláció alakulását mindenki a pénztárcáján érzni, így korántsem mindegy, mikor és milyen körülmények között sikerül visszaszorítani a fogyasztói árak emelkedését. Elemzőnk megnézte, hogyan és milyen folyamatoknak köszönhetően érhető el az egyszámjegyű infláció, és becslést adott arra is, hogy pontosan mi lehet majd az a bizonyos számjegy.
Júniusban 16.0%-os növekedést mutatott a bérdinamika, a hónapban a bruttó átlagkereset 566 800 forint volt a teljes munkaidőben, a munkáltatók teljes körénél foglalkoztatottak esetében, míg a nettó átlagkereset 390 900 forinton állt. Közfoglalkoztatás nélkül a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 576 600 forint volt a hónapban, míg a piaci folyamatokat jobban megragadó versenyszférai, vállalatokat magában foglaló területen 577 700 forint volt az átlagkereset a hónapban, 17.3%-os éves növekedés után.
Trendszerűen csökken a kiadott építési engedélyek és a lakásépítések száma Magyarországon, és a következő évben is gyenge számokra számíthatunk. A háztartások a kamatok jelentős emelkedésére, a megélhetési költségek növekedésére és a gazdasági kilátások bizonytalanságaira reagálva jóval óvatosabbá váltak hitelfelvételi döntéseikben, és ez legdrasztikusabb mértékben a lakáshitelek körében nyilvánult meg. Közép és hosszú távon azonban visszatérhet az ingatlanbefektetések népszerűsége.
2023 II. negyedév végére 88 437 milliárd forintra nőtt a háztartások teljes pénzügyi vagyona, ami 2 089 milliárd forintos növekedés az előző negyedévhez képest, éves alapon pedig 7 902 milliárd a gyarapodás. A háztartások kötelezettségeinek szintje 14 463 milliárd forint volt 62 milliárdos negyedéves csökkenéssel, míg az éves változás 636 milliárd forint növekedés. Így a kettő eredményeként a nettó pénzügyi vagyon 2 150 milliárdos negyedéves növekedéssel 73 974 milliárd forintra nőtt és továbbra is jelentős a háztartások nettó finanszírozási képessége, a negyedéves GDP 11,2%-át tette ki.
A második negyedévben 2,4%-kal csökkent a hazai GDP, míg szezonálisan és munkanaphatással megtisztítva a visszaesés 2,3% volt. Az előző negyedévhez képest 0,3%-kal csökkent a gazdaság teljesítménye, így a várakozásokkal ellentétben technikai recesszióban maradt a hazai gazdaság.
Júniusban az építőipar árhatástól megtisztított termelési volumene 3,8%-kal csökkent az előző év azonos hónapjához képest, míg az előző hónaphoz viszonyítva, munkanaphatással kiigazítva 1,4% volt a csökkenés a teljesítményben. Épületek főcsoportban 7,5% volt a növekedés, az egyéb építmények – infrastrukturális beruházások – esetében pedig 20,5%-kal volt alacsonyabb a termelés. Az év eddig eltelt időszakában 7,0%-kal alacsonyabb volt az ágazat teljesítménye, mint az előző év azonos időszakában.