A városi CSOK kivezetése jelentős hatással lehet az ingatlanpiacra az év második felében. Piacélénkítő hatása azonban inkább a városi ingatlanoknál mutatkozhat, a falusi CSOK-os településeken továbbra is a kivárás lehet jellemző.
A globális logisztikát az elmúlt években egymás után érik a nehézségek (covid járvány, zero-covid Kínában, orosz-ukrán háború, makrogazdasági nehézségek), és az alacsony szállítási díjak alapján egyelőre nem tűnik úgy az iparág, mintha kint lenne a gödörből. A raktározás örülhet a lassan fogyó készleteknek, de az áruszállítás a csökkenő kereslet miatt alacsony díjakkal, valamint közúton sofőrhiánnyal is küzd.
A várakozásoknak megfelelően 20,1%-ra mérséklődött az infláció júniusban az áprilisi 21,5%ról, amihez a ruházkodási, egyéb cikkek, üzemanyagok és szolgáltatói árakon kívül szinte minden tényező hozzájárult. Az élelmiszerárak drágulása a várakozásoknak megfelelően mérséklődött, az alacsonyabb energiafogyasztás miatt tovább csökkentek a háztartási energiaárak, a forint erősödése és az iparcikkek árainak mérséklődése miatt csökkentek a tartós fogyasztási cikkek árai, a vártnál kisebb mértékben drágultak a szeszeszitalok árai, azonban emelkedtek az üzemanyagárak és egyéb cikkek, valamint a szolgáltatások árai. Az élelmiszerárak esetében az idényáras élelmiszerárak szezonálisan megfigyelhető csökkenése is hozzájárult az egyre szélesebb körű árcsökkentések hatásaihoz, ami a következő hónapokban is folytatódhat az alapanyagárak és a termelési költségek csökkenése miatt. Az enyhülő inflációs nyomást tükrözi, hogy a maginfláció is 20,8%-ra mérséklődött az előző havi 22,8%-ról.
Májusban a várakozásoktól elmaradva a nyers adatok szerint 12,7%-kal, míg naptárhatástól megtisztítva 12,3%-kal csökkent a kiskereskedelmi forgalom volumene, míg az árbevétel az magas infláció miatt 5,4%-kal 1514 milliárd forintra emelkedett. Az előző hónaphoz képest 0,8%-kal csökkent a kiskereskedelmi forgalom. Az első öt hónapban 10,8%-kal csökkent a kiskereskedelmi forgalom volumene.
A várakozásoktól elmaradva, 6,9%-kal csökkent az ipari termelés májusban, míg munkanaphatással megtisztítva a termelés 4,6%-kal esett vissza, ami viszont felülmúlta a várakozásokat. Az első öt hónapban 4,8%-kal csökkent az ipari termelés.
Az idei évi gazdasági növekedésre adott 1 százalékos prognózisukat fenntartják az MBH Bank elemzői, míg a következő években már gyorsuló, 4 százalék feletti növekedésre számítanak. Pozitív fordulatot várnak a fogyasztásban is, amit támogat, hogy az év második felében a visszaeső infláció miatt a reálbérek újra növekedést mutathatnak. A szakemberek döntően a bázishatások miatt számítanak az infláció meredek csökkenésére 2023 második felében, hozzátéve, hogy az egyes élelmiszerekre bevezetett árplafon augusztusi kivezetése nem fogja számottevően befolyásolni az infláció alakulását. Az infláció év végére 6 százalék körülire zsugorodhat. A továbbra is erőteljes bérnövekedési ütem mellett gyakorlatilag elértük a teljes foglalkoztatottsági szintet. Idén 4,3 milliárd euróra, a GDP 2,1%-ára csökkenhet a folyó fizetési mérleg hiánya, míg a tőkemérleggel együtt a külső finanszírozási képesség egyensúlyba kerülhet. Összességében a magyar gazdaság makropályájára adott előrejelzéseiket fenntartják a bank szakemberei, az összképen nem változtatnak, az inflációs előrejelzésüket azonban a 2023-as évre 18,5-ről 17,5 százalékra csökkentik.
Kissé élénkült a szálláshelyek forgalma az előző hónapokhoz képest, így a magánszálláshelyeket is figyelembe véve 3,8%-kal emelkedett a vendégéjszakák száma májusban. Ezen belül a belföldiek vendégéjszakái 4,1%- kal csökkent, azonban a külföldiek vendégéjszakáinak száma 13,3%-kal emelkedett, ami a külföldi vendégek visszatérését és a nemzetközi idegenforgalom folytatódó helyreállását mutatja.
Az elmúlt évek alapvető változásokat hoztak a világ borpiacán is. Bár a globális borpiac zsugorodik, a minőségi borfogyasztás továbbra is erős. A magyar boroknak ezen a piacon van helyük, ehhez azonban országmárkára van szükség. De milyen lehetőségei vannak arra, hogy fel tudjon zárkózni olyan versenytársak mögé, mint például Ausztria? Milyen képet fest ma a hazai borágazat? A magyar szőlészet-borászat gazdasági környezete és kilátásai finanszírozói szemmel.
774 millió euró deficit keletkezett a folyó fizetési mérlegben az első negyedévben, ami jelentős, 1386 millió euró javulás az egy évvel ezelőttihez képest. A tőkemérleggel együtt a külfölddel szemben 349 millió euró nettó finanszírozási igény keletkezett az egy évvel korábbi 479 millió euró deficittel szemben. A szezonális hatások kiszűrésével a külső finanszírozási igény 1131 millió euró volt, a negyedéves GDP -2,5%-a.
Tovább közelíti a tavaly őszi csúcsát a foglalkoztatottság, a hazai elsődleges munkaerőpiacon 14 ezer új munkahely jött létre egy év alatt, a közfoglalkoztatottak létszáma 9 ezer fővel csökkent, a külföldre ingázók száma pedig 5 ezerrel volt több az előző év azonos időszakához képest, így március-május átlagában a teljes foglalkoztatotti létszám 4 704 ezer fő volt.