A márciusi megtorpanás után újra kissé élénkült a szálláshelyek forgalma, így a magánszálláshelyeket is figyelembe véve 1,2%-kal emelkedett a vendégéjszakák száma áprilisban. Ezen belül a belföldiek vendégéjszakái 6%-kal csökkent, azonban a külföldiek vendégéjszakáinak száma 9,2%-kal emelkedett, ami a külföldi vendégek visszatérését és a nemzetközi idegenforgalom folytatódó helyreállását mutatja.
2023 első negyedévében pozitív meglepetést okozva mindössze 2,8%-kal csökkent a beruházások volumene, az előző negyedévi 6,3% os visszaesés után, míg 1%-kal nőtt az előző negyedévihez képest szezonálisan kiigazítva. A beruházások volumenének csökkenését nagyrészt a vállalkozások csökkenő beruházási aktivitása okozta. A meghatározó súlyú feldolgozóipari beruházások, valamint az ingatlanberuházások és a mezőgazdaság fejlesztéseinek bővülése ellensúlyozta a beruházások visszaesését. 2022-ben összességében 1%-kal bővült a beruházások volumene, míg idén 5-6%-os visszaesésre számítunk.
16.6%-os növekedéssel folytatta az évet márciusban a bérdinamika, a vizsgált hónapban a bruttó átlagkereset 577 900 forint volt a teljes munkaidőben, a munkáltatók teljes körénél foglalkoztatottak esetében, míg a nettó átlagkereset 398 000 forinton állt. Közfoglalkoztatás nélkül a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 587 500 forint volt a hónapban, illetve a piaci folyamatokat jobban megragadó versenyszférai, vállalatokat magában foglaló területen 599 200 forint volt az átlagkereset a hónapban.
Az MNB által figyelt kulcsfontosságú külső és belső tényezők javulásának hatására folyamatosan javult Magyarország kockázati megítélése, ami lehetővé tette az egynapos betéti gyorstender kamatának 100 bázispontos csökkentését, ami így 18%-ról 17%-ra mérséklődik.
Mikor a lakásárak nőnek, és ennek a lendülete is tartós, a vevőkben joggal merülhet fel a kérdés, hogy nem túl drágák-e az ingatlanok, érdemes-e most vásárolni. Ha a növekedés lelassul, vagy az árak esetleg stagnálnak, megint bizonytalanságba kerülnek a vásárlók, hogy nem fognak-e veszíteni a jövőben, ha most döntenek a vásárlás mellett. Megnéztük, mi lehet a legjobb stratégia.
A hazai tőzsdén is lezajlott az első negyedéves gyorsjelentési szezon, a vállalatok összességében kedvező negyedéves számokat publikáltak. Folytatódhat-e a növekedés a blue-chipek esetében?
A kamatkondíciókat meghatározó feltételek közül ebben a cikkben kiemelten a folyó fizetési mérleg és a kamatok összefüggését vizsgáljuk. Magas hiány esetén magas kamatok fenntartására van szükség a finanszírozás biztosítására, a külföldi befektetők vonzására, míg egyensúly vagy többlet esetén kifejezetten alacsony kamatok mellett is biztosított a pénzügyi stabilitás.
2023 I. negyedév végére 86 568 milliárd forintra nőtt a háztartások teljes pénzügyi vagyona, ami 2 112 milliárd forintos növekedés az előző negyedévhez képest, éves alapon pedig 6 947 milliárd a gyarapodás. A háztartások kötelezettségeinek szintje 14 524 milliárd forint volt 85 milliárdos negyedéves csökkenéssel, míg az éves változás 867 milliárd forint növekedés. Így a kettő eredményeként a nettó pénzügyi vagyon 2 196 milliárdos negyedéves növekedéssel 72 043 milliárd forintra nőtt és jelentősen megugrott a háztartások nettó finanszírozási képessége a korábbi negyedévhez képest.
Márciusban az építőipar árhatástól megtisztított termelése 9,8%-kal csökkent az előző év azonos hónapjához képest, míg az előző hónaphoz viszonyítva, munkanaphatással kiigazítva 1,2% volt a csökkenés a teljesítményben. Épületek főcsoportban 13,2% volt a csökkenés, az egyéb építmények – infrastrukturális beruházások – esetében pedig 1,6%-kal volt alacsonyabb a termelés. Az első negyedévben 9,2%-kal alacsonyabb volt az ágazat termelése éves alapon, így a holnap megjelenő GDP adathoz is várhatóan negatívan fog hozzájárulni az iparág.
Április 30-án megvalósult az MKB Bank és a Takarékbank fúziója, a létrejött hitelintézet MBH Bank néven folytatja tevékenységét, és így három éve tartó ágazati elemzését is. A szektor üzleti hangulatát mérő bizalmi indexet mostantól MBH AgrárTrend Index néven követhetjük nyomon. Az agráriumon belül az idei első negyedévben az állattartók üzleti várakozásai sokat javultak, miközben a növénytermesztők kevésbé pozitívan látják a jövőt.