Makrogazdaság

16.0%-kal nőttek a bérek júniusban

Júniusban 16.0%-os növekedést mutatott a bérdinamika, a hónapban a bruttó átlagkereset 566 800 forint volt a teljes munkaidőben, a munkáltatók teljes körénél foglalkoztatottak esetében, míg a nettó átlagkereset 390 900 forinton állt. Közfoglalkoztatás nélkül a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 576 600 forint volt a hónapban, míg a piaci folyamatokat jobban megragadó versenyszférai, vállalatokat magában foglaló területen 577 700 forint volt az átlagkereset a hónapban, 17.3%-os éves növekedés után.

Ingatlanpiac

Merre fordul az ingatlanpiac? – Csökkenő tendenciában a lakásépítések száma és a hitelezés volumene

Trendszerűen csökken a kiadott építési engedélyek és a lakásépítések száma Magyarországon, és a következő évben is gyenge számokra számíthatunk. A háztartások a kamatok jelentős emelkedésére, a megélhetési költségek növekedésére és a gazdasági kilátások bizonytalanságaira reagálva jóval óvatosabbá váltak hitelfelvételi döntéseikben, és ez legdrasztikusabb mértékben a lakáshitelek körében nyilvánult meg. Közép és hosszú távon azonban visszatérhet az ingatlanbefektetések népszerűsége.

Makrogazdaság

73 974 milliárd forintra nőtt a háztartások nettó pénzügyi vagyona

2023 II. negyedév végére 88 437 milliárd forintra nőtt a háztartások teljes pénzügyi vagyona, ami 2 089 milliárd forintos növekedés az előző negyedévhez képest, éves alapon pedig 7 902 milliárd a gyarapodás. A háztartások kötelezettségeinek szintje 14 463 milliárd forint volt 62 milliárdos negyedéves csökkenéssel, míg az éves változás 636 milliárd forint növekedés. Így a kettő eredményeként a nettó pénzügyi vagyon 2 150 milliárdos negyedéves növekedéssel 73 974 milliárd forintra nőtt és továbbra is jelentős a háztartások nettó finanszírozási képessége, a negyedéves GDP 11,2%-át tette ki.

Makrogazdaság

2,4%-kal csökkent a GDP

A második negyedévben 2,4%-kal csökkent a hazai GDP, míg szezonálisan és munkanaphatással megtisztítva a visszaesés 2,3% volt. Az előző negyedévhez képest 0,3%-kal csökkent a gazdaság teljesítménye, így a várakozásokkal ellentétben technikai recesszióban maradt a hazai gazdaság.

Makrogazdaság

Mérsékelten csökkent az építőipar júniusban

Júniusban az építőipar árhatástól megtisztított termelési volumene 3,8%-kal csökkent az előző év azonos hónapjához képest, míg az előző hónaphoz viszonyítva, munkanaphatással kiigazítva 1,4% volt a csökkenés a teljesítményben. Épületek főcsoportban 7,5% volt a növekedés, az egyéb építmények – infrastrukturális beruházások – esetében pedig 20,5%-kal volt alacsonyabb a termelés. Az év eddig eltelt időszakában 7,0%-kal alacsonyabb volt az ágazat teljesítménye, mint az előző év azonos időszakában.

Ingatlanpiac

Megtört a jelentős árnövekedés trendje az egyetemi városok ingatlanpiacain

Jelentős áremelkedés volt megfigyelhető a hazai ingatlanpiacon a tavalyi év első felében, azonban a második fél évben, illetve idén év elején megállt az egyetemi városokban az ingatlanárak növekedése. Budapesten egyre jelentősebb különbségek figyelhetők meg az egyes városrészek között az ingatlanok árában, a vidéki városokat tekintve – az előző évekhez hasonlóan – Miskolc a legolcsóbb. Országszerte meglehetősen magasak a fedezeti időtávok, azonban vidéken továbbra is alacsonyabb számok figyelhetők meg, így ott rövidebb idő alatt megtérülhet az ingatlanbefektetés – derül ki az MBH Indexből, az MBH Jelzálogbank által végzett elemzésből.

Makrogazdaság

1481 millió euró többlet a külkereskedelemben

Minden várakozást messze felülmúló, robosztus, 1481 millió eurós többlet keletkezett a külkereskedelemben júniusban, ami új történelmi csúcs, az energiaárak, valamint a belső kereslet mérséklődésének köszönhetően. A gyenge júniusi ipari adatok ellenére 11,1%-kal nőtt az export euróértéke, ugyanakkor a belső kereslet csökkenése és az energiaárak markáns visszaesése miatt mintegy 4,7%-kal csökkent az import euróértéke. Ennek megfelelően a külkereskedelmi egyenleg jelentős mértékben, 1922 millió euróval javult az egy évvel ezelőtti 440 millió euró deficithez képest.

Makrogazdaság

17,6%-ra mérséklődött az infláció

A várakozásoknak megfelelően 17,6%-ra mérséklődött az infláció júliusban a júniusi 20,1%ról, amihez a háztartási energia és szolgáltatói árakon kívül szinte minden tényező hozzájárult. Az infláció mérséklődéséhez érdemben hozzájárult, hogy kikerült a bázisból a neta (chipsadó) és a jövedéki adók tavalyi emelése, valamint az élelmiszerárak esetében bevezetett árfigyelő rendszer felerősítette a kiskereskedelmi láncok közötti versenyt, ami egyre nagyobb mértékű és szélesebb körű akciókhoz, árcsökkentésekhez vezetett.

Makrogazdaság

Év végére akár 5-8 százalékra csökkenhet az élelmiszerinfláció

2023 júliusában tovább csökkent, éves összehasonlításban 23 százalék körülire mérséklődött az élelmiszerek drágulásának mértéke Magyarországon, júniushoz képest pedig összességében csaknem 1 százalékkal olcsóbbak lettek az élelmiszerek. Amennyiben folytatódik a jelenlegi tendencia, decemberre éves alapon 5-8 százalékra csökkenhet az élelmiszer-infláció – hangsúlyozták az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának elemzői a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által kedden ismertetett inflációs adatokra reagálva.

Makrogazdaság

8,3%-kal csökkent a kiskereskedelmi forgalom

Júniusban a várakozásokhoz közeli mértékben a nyers adatok szerint 7,8%-kal, míg naptárhatástól megtisztítva 8,3%-kal csökkent a kiskereskedelmi forgalom volumene, érdemben enyhülve az előző hónapokban mutatott kétszámjegyű visszaesésekhez képest. Az árbevétel az magas infláció miatt 9,9%-kal 1560 milliárd forintra emelkedett. Az előző hónaphoz képest 0,7%-kal nőtt a kiskereskedelmi forgalom. Az első hat hónapban 10,3%-kal csökkent a kiskereskedelmi forgalom volumene.

1 … 44 45 46 47 48 … 53