3,8%-kal csökkent az ipari termelés
A várakozásoktól elmaradva, 3,8%-kal csökkent az ipari termelés júniusban, míg munkanaphatással megtisztítva a termelés 6,1%-kal esett vissza. Az első hat hónapban 4,8%-kal csökkent az ipari termelés.
A várakozásoktól elmaradva, 3,8%-kal csökkent az ipari termelés júniusban, míg munkanaphatással megtisztítva a termelés 6,1%-kal esett vissza. Az első hat hónapban 4,8%-kal csökkent az ipari termelés.
MBH AgrárTrend Index: a 2022 eleji szintre erősödött vissza az élelmiszer-gazdaság helyzetértékelése
A 2023 első három hónapjában tapasztalt erősödés után a második negyedévben tovább javultak a magyar agrárium kilátásai, az ágazat szereplői összességében úgy látják, a kiegyensúlyozottság irányába tart a hazai élelmiszer-gazdaság – derül ki az MBH AgrárTrend Indexből, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának negyedévente közzétett elemzéséből, amelyet az agrárium szereplőinek megkérdezésével készítenek.
A búza- és az árpatermés ugyan némileg elmaradt a várttól, azonban így is lényegesen jobb a tavalyi átlagnál, és öt évre visszatekintve is meghaladja az átlagos hozamot. A tavaly az aszály miatt rendkívüli károkat elszenvedő kukorica esetében a kritikusnak számító tenyészidőszakban idén csak az ország kis területén volt szárazság, így jelenleg bíztatók a kilátások. Az állattenyésztők számára jól sikerült az első fél év, ez alapján optimistán tekinthetnek a közeljövőre. A turisztikai szezon egyelőre vegyesen alakul, de így is kedvező hatással volt a megcsappant bolti élelmiszer-keresletre.
Májusban a várakozásokat felülmúlva 17.9%-os növekedést mutatott a bérdinamika, a hónapban a bruttó átlagkereset 567 800 forint volt a teljes munkaidőben, a munkáltatók teljes körénél foglalkoztatottak esetében, míg a nettó átlagkereset 391 500 forinton állt. Közfoglalkoztatás nélkül a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 577 600 forint volt a hónapban, míg a piaci folyamatokat jobban megragadó versenyszférai, vállalatokat magában foglaló területen 584 600 forint volt az átlagkereset a hónapban, 20.0%-os növekedés után.
Nagymértékben, a 2021-ben mért 12 százalék után tavaly együttesen 25 százalékkal nőttek a fajlagos árak Magyarország kiemelt üdülőkörzeteinek lakóingatlan- és üdülőpiacain, Budapestet nem számítva pedig ennél is nagyobb, 28 százalékos volt az emelkedés – derül ki az MBH Indexből, az MBH Csoporthoz tartozó MBH Jelzálogbank legfrissebb elemzéséből. Az egyes üdülőövezetek között azonban jelentős különbségek mutatkoztak a drágulás mértékében: míg például Mecsek és Villány térségében 40 százalékkal nőtt a négyzetméterenként fizetett átlagár, addig a Dunakanyarban stagnáltak az árak. A nyolc kiemelt üdülőövezet közül valamivel több mint 170 ezer forintos árral a Tisza-tó vidéke a legolcsóbb.
Májusban az építőipar árhatástól megtisztított termelési volumene 12%-kal csökkent az előző év azonos hónapjához képest, míg az előző hónaphoz viszonyítva, munkanaphatással kiigazítva 1,7% volt a csökkenés a teljesítményben. Épületek főcsoportban 13,2% volt a csökkenés, az egyéb építmények – infrastrukturális beruházások – esetében pedig 10%-kal volt alacsonyabb a termelés. Az év eddig eltelt időszakában 8,8%-kal alacsonyabb volt az ágazat teljesítménye, mint az előző év azonos időszakában.
A városi CSOK kivezetése jelentős hatással lehet az ingatlanpiacra az év második felében. Piacélénkítő hatása azonban inkább a városi ingatlanoknál mutatkozhat, a falusi CSOK-os településeken továbbra is a kivárás lehet jellemző.
A globális logisztikát az elmúlt években egymás után érik a nehézségek (covid járvány, zero-covid Kínában, orosz-ukrán háború, makrogazdasági nehézségek), és az alacsony szállítási díjak alapján egyelőre nem tűnik úgy az iparág, mintha kint lenne a gödörből. A raktározás örülhet a lassan fogyó készleteknek, de az áruszállítás a csökkenő kereslet miatt alacsony díjakkal, valamint közúton sofőrhiánnyal is küzd.
A várakozásoknak megfelelően 20,1%-ra mérséklődött az infláció júniusban az áprilisi 21,5%ról, amihez a ruházkodási, egyéb cikkek, üzemanyagok és szolgáltatói árakon kívül szinte minden tényező hozzájárult. Az élelmiszerárak drágulása a várakozásoknak megfelelően mérséklődött, az alacsonyabb energiafogyasztás miatt tovább csökkentek a háztartási energiaárak, a forint erősödése és az iparcikkek árainak mérséklődése miatt csökkentek a tartós fogyasztási cikkek árai, a vártnál kisebb mértékben drágultak a szeszeszitalok árai, azonban emelkedtek az üzemanyagárak és egyéb cikkek, valamint a szolgáltatások árai. Az élelmiszerárak esetében az idényáras élelmiszerárak szezonálisan megfigyelhető csökkenése is hozzájárult az egyre szélesebb körű árcsökkentések hatásaihoz, ami a következő hónapokban is folytatódhat az alapanyagárak és a termelési költségek csökkenése miatt. Az enyhülő inflációs nyomást tükrözi, hogy a maginfláció is 20,8%-ra mérséklődött az előző havi 22,8%-ról.
Májusban a várakozásoktól elmaradva a nyers adatok szerint 12,7%-kal, míg naptárhatástól megtisztítva 12,3%-kal csökkent a kiskereskedelmi forgalom volumene, míg az árbevétel az magas infláció miatt 5,4%-kal 1514 milliárd forintra emelkedett. Az előző hónaphoz képest 0,8%-kal csökkent a kiskereskedelmi forgalom. Az első öt hónapban 10,8%-kal csökkent a kiskereskedelmi forgalom volumene.
A várakozásoktól elmaradva, 6,9%-kal csökkent az ipari termelés májusban, míg munkanaphatással megtisztítva a termelés 4,6%-kal esett vissza, ami viszont felülmúlta a várakozásokat. Az első öt hónapban 4,8%-kal csökkent az ipari termelés.