A kamatkondíciókat meghatározó feltételek közül ebben a cikkben kiemelten a folyó fizetési mérleg és a kamatok összefüggését vizsgáljuk. Magas hiány esetén magas kamatok fenntartására van szükség a finanszírozás biztosítására, a külföldi befektetők vonzására, míg egyensúly vagy többlet esetén kifejezetten alacsony kamatok mellett is biztosított a pénzügyi stabilitás.
2023 I. negyedév végére 86 568 milliárd forintra nőtt a háztartások teljes pénzügyi vagyona, ami 2 112 milliárd forintos növekedés az előző negyedévhez képest, éves alapon pedig 6 947 milliárd a gyarapodás. A háztartások kötelezettségeinek szintje 14 524 milliárd forint volt 85 milliárdos negyedéves csökkenéssel, míg az éves változás 867 milliárd forint növekedés. Így a kettő eredményeként a nettó pénzügyi vagyon 2 196 milliárdos negyedéves növekedéssel 72 043 milliárd forintra nőtt és jelentősen megugrott a háztartások nettó finanszírozási képessége a korábbi negyedévhez képest.
Márciusban az építőipar árhatástól megtisztított termelése 9,8%-kal csökkent az előző év azonos hónapjához képest, míg az előző hónaphoz viszonyítva, munkanaphatással kiigazítva 1,2% volt a csökkenés a teljesítményben. Épületek főcsoportban 13,2% volt a csökkenés, az egyéb építmények – infrastrukturális beruházások – esetében pedig 1,6%-kal volt alacsonyabb a termelés. Az első negyedévben 9,2%-kal alacsonyabb volt az ágazat termelése éves alapon, így a holnap megjelenő GDP adathoz is várhatóan negatívan fog hozzájárulni az iparág.
Április 30-án megvalósult az MKB Bank és a Takarékbank fúziója, a létrejött hitelintézet MBH Bank néven folytatja tevékenységét, és így három éve tartó ágazati elemzését is. A szektor üzleti hangulatát mérő bizalmi indexet mostantól MBH AgrárTrend Index néven követhetjük nyomon. Az agráriumon belül az idei első negyedévben az állattartók üzleti várakozásai sokat javultak, miközben a növénytermesztők kevésbé pozitívan látják a jövőt.
Egy év folyamatos csökkenés után 2023 első negyedévében ismét emelkedett az MBH AgrárTrend Index értéke. Az energia- és a takarmányárak csökkenése miatt az idei jó eséllyel az állattenyésztők éve lehet, a magyar mezőgazdaság alapjait jelentő szántóföldi növénytermesztésben azonban épp az alacsonyabb felvásárlási árak okán nagyon jó időjárási körülményekre lesz szükség a jövedelmezőség fenntartásához – derült ki az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletága elemzőinek összegzéséből, amelyet az agrárium szereplőinek megkérdezésével készítettek. A szakértők szerint a kiskereskedelmi fogyasztás csökkenése ugyan kedvezőtlen hatással van a feldolgozóipari forgalomra, a magas árak azonban ellensúlyozzák ezt. Bizakodásra adhat okot az infláció lassulása és az energiaárak mérséklődése.
A várakozásoknak megfelelően 24% ra mérséklődött az infláció áprilisban a márciusi 25,2%-ot követően, amit elsősorban az üzemanyagárak és az alacsonyabb fogyasztás miatt a háztartási energiaárak további csökkenése okozott, ezzel szemben a vártnál jóval nagyobb mértékben drágultak a szeszeszitalok és a szolgáltatások árai. Az élelmiszerárak emelkedése ugyanakkor megállt, amiben már az elmúlt hetekben bejelentett árcsökkentések hatása is megjelent, ami a következő hónapokban várhatóan tovább mérsékelheti az inflációt. A továbbra is erős inflációs nyomást tükrözi, hogy a maginfláció továbbra is erőteljes, 24,8%-os emelkedést mutatott, elsősorban a szolgáltatói árak kifejezetten gyors emelkedése miatt.
Az elmúlt hónapok lendületes növekedését követően kissé megtorpant a szálláshelyek forgalmának helyreállása, így 9%-kal csökkent a vendégéjszakák száma márciusban. Ezen belül a belföldiek vendégéjszakái 17,4%-kal csökkent, azonban a külföldiek vendégéjszakáinak száma 1,2%-kal emelkedett, ami a külföldi vendégek visszatérését és a nemzetközi idegenforgalom folytatódó helyreállását mutatja.
17.3%-os növekedéssel folytatta az évet a rendszeres bérek dinamikája februárban, miközben a bázishatás által erősen befolyásolt átlagbér növekedés 0.8% volt. A vizsgált hónapban a bruttó átlagkereset 531 200 forint volt a teljes munkaidőben, a munkáltatók teljes körénél foglalkoztatottak esetében, míg a nettó átlagkereset 366 400 forinton állt. Közfoglalkoztatás nélkül a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 539 900 forint volt a hónapban.
2023 második negyedévétől pozitív fordulat várható: ismét növekedési pályára állhat a magyar gazdaság, fokozatosan javulhat a fogyasztás, és elindulhat az infláció tartós csökkenése. A Magyar Bankholding makrogazdasági elemzői felfelé módosították az éves GDP-növekedési várakozásaikat, míg számításaik szerint az infláció egyszámjegyű lehet 2023 végére. Idén lazulhat a munkaerőpiac feszessége. A forint árfolyama nagy valószínűséggel marad a jelenlegihez közeli szinten.
Az elmúlt hónapok lendületes növekedését követően kissé megtorpant szálláshelyek forgalmának helyreállása, így minimálisan, 0,4%-kal csökkent a vendégéjszakák száma februárban. Ezen belül a belföldiek vendégéjszakái 13,3%-kal csökkent, azonban a külföldiek vendégéjszakáinak száma 17,3%-kal emelkedett, ami a külföldi vendégek visszatérését és az idegenforgalom folytatódó helyreállását mutatja.