A Magyar Telekom 2024 negyedik negyedévében kimagasló eredményeket ért el, amelyet a stabil kereslet és az inflációkövető díjkorrekció is támogatott. A társaság részvényeire az MBH Befektetési Bank célára 1 898 forint, az ajánlás pedig: vétel.
A múlt heti Részvénypiaci helyzetkép az alábbi gondolattal zárult: „…enyhülhet a túlfeszített árazás és ez egyébként beleillik abba a ciklusba is, ahogyan a P/E két tényezője változik. Nem lennénk meglepődve egy 2017-2019-hoz hasonló időszakon, amikor bár 2300-ról 3200-ig emelkedett az index, de tette ezt komoly volatilitással.”
Mi lenne, ha…? Erre, általában az a válasz, hogy nincs ha. Pedig elemzőként és befektetőként nagyon nincs más választásod. Szinte bármilyen instrumentum megvétele azon alapul, hogy vajon mi lesz a jövőben, vajon mi lenne, ha…? Részvény esetén vajon a vállalat mennyi pénzt tud megkeresni 12-24 hónapos időtávon? Kötvénybefektetőként vajon mit fog tenni a jegybank és milyen inflációs pálya áll előttünk? Devizakereskedőként vajon az adott két ország külkereskedeleme, inflációs pályája, kamatkörnyezete stb. hogyan alakul majd? Kriptospekulánsként vajon van-e nagyobb őrült nálam, aki majd megveszi az én coinomat?
Egy részvény annyit ér, amennyit a piac vevői adnak érte – mondhatnánk a kényelmes megoldást. Valóban, a piaci árazás mindig rendelkezésünkre áll, és ebből akár kiszámolható bármelyik tőzsdén forgó cég pillanatnyi értéke. Ugyanakkor a vevők jönnek-mennek, a várakozások változnak, és éppen ezért a részvényárfolyamok és a cégek értéke ingadozik. Lehet, hogy egy ponton azt gondoljuk, egy részvény kell nekünk, és megvesszük. Ekkor a pénzünkkel voksolunk: azt mondjuk, hogy a piac téved, és a kiválasztott cég valójában többet (vagy legalább annyit) ér, mint a piaci konszenzus. Mi alapján tesszük ezt?
Sokszor volt már szó arról, hogy mit érdemes figyelni a piacokon ilyen, különösen bizonytalan időszakban. Aztán a múlt héten arról írtunk, hogy a Trump-káosz az nem is biztos, hogy káosz, hiszen, ha az elmúlt 100 év gazdaságpolitikáját és történelmét szeretné valaki logikával megérteni, akkor pont 100 évig lenne összezavarodva. Nem sok idő telt el 2024 novembere óta, de nézzünk egy frissítést, mi látható ma!
Morgan Housel azt írta, hogy ha az elmúlt száz év gazdaságpolitikáját akartad megérteni, akkor pont száz évig lettél volna teljesen összezavarodva. Mert utólag bár minden teljesen világosnak tűnik, a történés pillanatában, vagy annak közelében nem feltétlenül az. És az a helyzet, hogy a fontos történelmi pillanatok megjóslásának tesztjén még az MI sem ment teljesen át. Ki látná előre, mi történik majd a részvénypiacokon?
A múlt heti részvénypiaci helyzetképünk első bekezdése akár itt is maradhat: „Nincs hiány információban és történésekben a piacokon. Mindenki válogathat kedvére aközött, hogy mire szeretne figyelni. Az új kormányzati döntéseinek hatására? A vállalati gyorsjelentésekre? Kína előretörése a mesterséges intelligenciában? Esetleg kihagytunk valamit? Ja persze, a FED.”
Nincs hiány információban és történésekben a piacokon. Mindenki válogathat kedvére aközött, hogy mire szeretne figyelni. Az új kormányzati döntéseinek hatására? A vállalati gyorsjelentésekre? Kína előretörése a mesterséges intelligenciában? Esetleg kihagytunk valamit? Ja persze, a FED. De most pont azt az időszakot éljük, amikor senkit nem érdekel, hogy 3,75% vagy 4% lesz az alapkamat 2025 év végén. És jól is van ez így, hiszen tényleg nem oszt, nem szoroz. Legalábbis az elmúlt 3-4 év erre a bizonyíték. Aztán persze még az is lehetséges, hogy szerda estére ennek a mondatnak már semmi értelme, hiszen ma (01.29.) az USA-ban kamatdöntő ülés lesz, csak hogy a fenti információhalmaz még inkább bővüljön.
A Merck KGaA-t 1668-ban alapították, így a világ legrégebbi ma is működő vegyipari és gyógyszeripari vállalata. A társaságot a Merck család alapította, 1995-ben vezették be a részvényeket a frankfurti tőzsdére, de a család továbbra is megtartotta a többségi tulajdont, jelenleg is 70,3 százalékos részesedéssel rendelkezik. A társaság egy jól diverzifikált üzleti modellel rendelkezik, a gyógyszerfejlesztéseken túl az élettudományok üzletágban például kémiai és biológiai reagenseket, laborkellékeket fejleszt, illetve a biológiai gyógyszerek gyártásának támogatásában is komoly szerepe van a vállalatnak. Elektronika területén is aktív a társaság, a kijelzők (LCD, OLED) gyártásához szükséges anyagok és megoldások piacán is vezető szerepet tölt be a Merck. A technológiai fejlődés (5G, mesterséges intelligencia), a biotechnológiai piac növekedése, az új és innovatív gyógyszerek iránti erős kereslet mind olyan trendek, amelyek segíthetik a Merck eredményének további stabil bővülését.
Pénteken Donald Trump elindítja saját coinjának a kereskedését (Trumpcoin), amely szombaton és vasárnap eszement emelkedésbe kezd. Százhuszonötszörösére emelkedik az árfolyama, és az (akkori) csúcson, kapitalizációja eléri a 15 milliárd dollárt. Eközben Melania Trump is „belép a piacra” saját coinjával, melynek hatására a Trumpcoin 40-60%-ot esik. A Trumpcoin 80%-át Trumphoz kötődő cégek birtokolják, azaz a maradék állománnyal lehet kereskedni, miközben a 200 millió darab coin három éven belül 1 milliárd darabot számlál majd. Hogy is szólt a Bitcoin nagy ígérete? A dollár nem jó, mert a semmiből teremtik és óriási inflációs kockázata van, ráadásul centralizált. Nem tudunk ehhez mit hozzátenni? „Kérem kapcsolja ki!”