Platón írta egyszer, hogy: „…nehéz feladat emberi dolgokat a várakozásnak megfelelően ábrázolni.” Ennek vagyunk tanúi ma is. Ismét kitört egy fegyveres konfliktus, ahol legalább annyit megtapasztalhattunk, hogy a régi menekülőeszközök („safe haven”), amelyekben elméletileg „el lehet bújni” a szisztematikus kockázatok elől, most éppen csak részben működnek.
2026. februárban 4 millió 616 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma a 15-74 év közötti munkaképes korú népesség körében, ami kisebb javulása a januári több mint 4,5 éves mélypontról. Egy hónap alatt közel 8 ezer fővel, míg egy év alatt 66 ezerrel csökkent a foglalkoztattak száma. A háromhavi trend is csökkent: 2025. december – 2026. február között a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 623 ezer fő volt, ami 2021 közepén látott alacsony szintet jelent.
Februárban a vendégek száma 4,6, a vendégéjszakáké 5,2%-kal bővült év/év alapon. Az alap forgatókönyv szerint az idegenforgalom bővülésének folytatódására számítunk továbbra is, azonban az iráni háború jelentős bizonytalanságot hordoz: miközben felértékelődnek a biztonsági szempontok – melyből hazánk is profitálhat –, ugyanakkor az utazási költségek megugrása vissza is vetheti az utazásokat, hogy csak a legközvetlenebb hatásokat említsük.
A magyar gazdaság egyik hosszú időn át meghatározó húzóágazata az autóipar volt, amely a 2010-es évektől egészen 2023-ig dinamikusan bővült. Az ágazatban egyszerre van jelen az erős beágyazottság a német és nyugat-európai termelési láncokba, valamint az egyre erősödő ázsiai járműipar felé is nyitott. A trend azonban, több külső ok együttállása miatt, 2023 után megtört, és a 2024–2025-ös időszakot már a visszaesés, a gyenge rendelésállomány és az átfogó iparági bizonytalanság jellemezte. Jelenleg biztatóak a jelek arra, hogy idén megtörténhet a fordulat, és távolabbra tekintve az évtized végére akár 1 millióig is felfuthat az itthon gyártott személygépjárművek száma.
India egy év alatt újabb lépcsőt ugrott felfelé: megelőzte Japánt, és már a világ negyedik legnagyobb gazdasága. A növekedési lendület nemhogy nem tört meg, hanem még stabilabbá vált: robosztus belső kereslet, rekordközeli szolgáltatási szektor, ambiciózus adóreformok és kiszámítható monetáris háttér támogatják az ország hosszú távú felértékelődését. Bár a rúpia gyengélkedése és a geopolitikai kitettség továbbra is óvatosságra int, India fundamentumai ma is egyértelműen a legvonzóbb feltörekvő piacok közé emelik.
Az elmúlt években az európai hadi szektor a befektetők egyik kedvenc témájává vált, különösen, mióta egyre jobban körvonalazódik, hogyan épül majd fel 2030-ig (és azt követően) a kontinens védelmi ipara. Az MBH Befektetési Bank elemzői megvizsgálták Európa hét meghatározó hadiipari vállalatát – a német Rheinmetalt, a francia Thalest, Safrant és Dassault Avation-t, a svéd Saab-ot, a Nagy-britanniai BEA Systems-t és az olasz Leonardo-t. Az elemzők feltárták, mi várható az Európai Unió hadiiparában 2030-ig, majd a vizsgált vállalatok piaci részesedéséből meghatározták, hogy egymáshoz viszonyítva milyen árazáson foroghatnak a cégek.
A Bónusz Podcast legújabb adásában a kiéleződő iráni konfliktus és annak gazdasági, valamint befektetési következményei kerülnek fókuszba. Elemzőink körbejárják, hogyan rázza meg a világgazdaságot az energiaárak emelkedése, hogyan fordulnak meg a piaci trendek, és mennyire kitett Magyarország a háború okozta lökéshullámnak.
Az Európai Központi Bank a várakozásunknak és a széleskörű piaci várakozásoknak is megfelelően újfent 2,00%-on hagyta a betéti rátát. Az aktív oldali rendelkezésre állás kamatlába 2,40%-on, az irányadó refinanszírozási műveletek kamatlába 2,15%-on maradt.
Nagyot változott a világ 2025 ősze óta. Akkor még a szoftvercégek voltak azok, akik átlagosan 40-es P/E-vel forogtak. Drága, nem drága, hosszan tartó vita tárgya lehetne, egy biztos, technológiai szolgáltatást, és így szoftvert is, sokkal egyszerűbben lehet skálázni, szemben egy élelmiszerlánccal, vagy az olajfúrással. Sokkal gyorsabban lehet techcéget eladni egyidőben New Yorkban és Tokióban, mint például egy gázturbinát. Persze utóbbi sem lehetetlen, csak sokkal korlátosabb, szemben az elsővel.
Folytatódott a hatalmas kilengés az építőiparban, melynek 2026 januárjában éppen a negatív oldalát láthattuk. Az ágazat nem igazán tud kitörni a csökkenő trendből: januárban a termelés 9%-kal maradt el a 2021-es bázistól, de tavaly januárhoz képest 11%-ot meghaladó volt a zsugorodás. A rendelési mutatók vegyesen alakultak, míg a január végi szerződésállomány volumene 18,8%-kal haladta meg a 2025. hasonló havit, addig a megkötött új szerződések volumene 6,0%-kal elmaradt az előző évitől. A kilátásoknak nem kedvez az sem, hogy az EBI Építésaktivitási Jelentése alapján 2025 utolsó negyedévére vonatkozó adatok alapján példátlanul alacsony szintre esett az építőipari aktivitás-kezdés, és az elmúlt 9 év leggyengébb negyedévét láthattuk; egyedül a társasházi építések mutattak kedvező képet. Összességében lassú kilábalásra számítunk, ugyanakkor ezt tovább odázhatja a bizonytalan lefolyású közel-keleti háború, melynek az elmúlt 1-2 napban ismét a romlását láthatjuk.