Egyre nagyobb az aggodalom amiatt, hogy talán mégis túlszaladt a tinta, amikor az elkövetkezendő évek tőkeberuházásait rajzolták fel a szilícium-völgyi technológiai cégek. A Bank of America legutóbbi elemzésében például az látható, hogy egyre több vállalatnál szólalnak fel a pénzügyi igazgatók azért, mert szerintük a kiadási tervek túlontúl optimisták. És az, ami San Franciscóban jól néz ki, még nem jelenti azt, hogy a világ más táján is jól néz ki.
A Bónusz Podcast legfrissebb adásában a napokon belül várható jegybanki kamatdöntés irányát próbáljuk megsaccolni, majd a műsor második felében az arany történelmi léptékű áremelkedésének okait térképezzük fel.
A vártnál jobban csökkenő infláció az MNB számára teret engedhet a kamatcsökkentési ciklus februári indításának, ráadásul a februári 25 bázispontos kamatvágást márciusban újabb lazító lépés is követheti. Bár a februári és márciusi kamatcsökkentés után néhány hónapig kivárás lehet jellemző, ezt követően szeptembertől újraindulhatnak a kamatcsökkentések. Így idén év végére 5,50%-os alapkamatot várunk. Mindezt az alacsonyra csökkenő infláció engedi meg: régiós összehasonlításban nagyon magasnak tűnik most már az alapkamat az inflációhoz képest. A forint eközben a régiós fizetőeszközöknél jóval erősebben viselkedett az elmúlt hetekben, így könnyedén elbírja a kamatok mérséklését.
Az építőipar 2025-ben jelentős ingadozások után év végére stabilizálódni tudott: éves és havi alapon is bővülést mutatott. Így két év csökkenést követően ismét növekedést ért el: a termelés volumene 2,8%-kal haladta meg az előző évit. A növekedését elsősorban az infrastruktúra-fejlesztések húzták. Ezzel az ágazat a negyedik negyedévben pozitívan járulhatott hozzá a gazdasági növekedéshez. A cégek száma ugyanakkor mintegy 3,7 ezerrel csökkent tavaly, miközben az ágazat bruttó hozzáadott értéke 5,6%-ra zsugorodott. A fennálló szerződésállomány is alátámasztja, hogy 2026-ban lassú élénkülés várható, amit az állami megrendelések, az Otthon Start Program támogatnak, és az uniós források megindulása, illetve a gazdasági kilátások javulása tovább segíthetné a bővülést.
A fogyasztói árak januárban 2,1%-kal haladták meg az egy évvel korábbi szintet idehaza, ami 0,1 százalékponttal alacsonyabb a mi várakozásunknál és 0,3 százalékponttal alacsonyabb a piaci konszenzusnál. Utoljára 2018 márciusában mértek ilyen alacsony inflációt itthon. A decemberi 3,3% után számítani lehetett az árak jelentős mérséklődésére, elsősorban bázishatás miatt. Az előző hónaphoz képest várakozásunknak megfelelően 0,3%-kal emelkedtek az árak, az elemzői konszenzus azonban magasabb, 0,6% volt. Az éves maginfláció nem mérséklődött olyan ütemben, mint vártuk, 3,8%-ról 2,7%-ra jött le, de ez is bőven az MNB inflációs célja alatt található.
„Software as a service”, azaz SaaS, az elmúlt évtized egyik legnagyobb durranása. A lényeg, hogy a használt szoftvert nem kell fizikailag megvenni, hanem havi/éves vagy egyéb előfizetéssel, például böngészőből használhatjuk, ráadásul akár több eszközről is.
Az európai autóipar egyszerre küzd technológiai kényszerekkel, szigorodó környezetvédelmi szabályokkal és egyre erősebb kínai versennyel. Hanczár Zsolt, az Euroleasing Zrt. gépjármű divíziójának igazgatója szerint a jelenlegi helyzet nem pusztán piaci folyamatok eredménye: a támogatási rendszerek, az uniós szabályozás és a globális ellátási láncok átalakulása együtt nehezítette meg a szektor jövőjét. Az elektromos autók terjedése közben egyre több kérdés merül fel arról is, mennyire fenntartható és gazdaságos az az út, amelyre Európa rálépett.
A Bónusz Podcast legfrissebb adásában a havazásé a főszerep: megnéztük, hogyan alakul a hazai és európai síturizmus jövője, illetve megvizsgáltuk, miért jelent óriási felüdülést az idei hó az agrárium számára.
Az Európai Központi Bank a várakozásunknak és a széleskörű piaci várakozásoknak is megfelelően ismét 2,00%-on hagyta a betéti rátát. Az aktív oldali rendelkezésre állás kamatlába 2,40%-on, az irányadó refinanszírozási műveletek kamatlába 2,15%-on maradt. A döntés ismételten egyöntetű volt.
A vártnál alacsonyabban, 0,2%-kal bővült a kiskereskedelmi forgalom tavaly év végén. A gyenge bázisnak köszönhetően 2024 decemberéhez képest 3,5%-kal nőtt a forgalom, de az egész éves növekedés három százalék alatt alakult. A bővülést leginkább a nem élelmiszer kategória húzta, ezen belül pedig a drogériák kétszámjegyű növekedést értek el. Ugyanakkor az élelmiszer szaküzletek forgalma összességében csökkent 2025-ben. Az éves növekedés elmarad a lakosság teljes fogyasztásának dinamikájától, vagyis tart az eltolódás a szolgáltatások, külföldi online piacterek és a megtakarítás irányába. Ezen a különböző kormányzati transzferek és a SZÉP kártyával való hideg élelmiszer vásárlás lehetősége sem tudott fordítani.