A Bónusz Podcast legfrissebb adásában megnézzük, milyen gazdasági kép rajzolódik ki az új pénzügyminiszter megszólalásaiból, és azt is, milyen stratégiát választhat az, aki szeretné gyarapítani a vagyonát anélkül, hogy napi szinten a piacokkal foglalkozna.
A magyar háztartások lakáshitel-állománya nemzetközi összevetésben alacsony, miközben a fizetőképességi mutatók kifejezetten kedvezőek. Ez elsőre megnyugtatónak tűnhet, de van egy kevésbé kényelmes olvasata is: a lakáshitelezés nem azért visszafogott, mert ne lenne tér a bővülésre, hanem mert a magas kamatkörnyezet és a drága lakások egyszerre szűkítik a tényleges keresletet.
Nagyjából 70 méter magas, kerülete elérheti a 6-8 métert is, tömege mintegy 700-800 tonna. Az átlagos növények eltörülnek ezen méretek mellett, így az óriás mammutfenyő (Sequoiadendron giganteum) jelenleg a legnagyobb testű élőlény a Földön. De nem csak a természetben jelentkeznek ilyen arányok. Az alábbi charton fekete színnel a dán GDP látható dán koronában kifejezve, míg sárgával ugyanez, csak az ország gyógyszergyártása nélkül.
Az ipari termelés az egy évvel korábbihoz képest 6,7%-kal nőtt a nyers adat szerint, de a szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján is 3,7%-os volt a növekedés. A legtöbb alágazatban bővülést regisztráltak: az ipar meghatározó területein, így a járműgyártásban és a villamos berendezések gyártásában is növekedés volt tapasztalható. Az év első negyedévében az előző év azonos időszakához képest az ipari termelés 1%-kal nőtt, így hosszabb kihagyás után az ipar ismét érdemben tudott hozzájárulni a GDP növekedéséhez. 2026-ban az ipar erősödése az elektromobilitásra épülő szegmensekben (pl. CATL, BYD kapacitások) remélhető, bár a német gazdaság élénkülése törékeny. Az ipari termelésben éves szinten mintegy 2,9%-os növekedésre számítunk, azonban a február végén kitört közel-keleti háború elhúzódása az ágazat szempontjából kockázatot jelent.
Milyen hatása lehet az új kormány gazdaságpolitikájának a befektetésekre? Vajon megérkeznek az EU-s források, és reális cél-e az euró bevezetése 2030-ra?
A Bónusz Podcast legfrissebb adásában a bankok szerepét vizsgáltuk meg a várhatóan felálló új gazdaságpolitikai rendszeren belül. Megnéztük, hogyan működik valójában a pénzügyi közvetítés, mi hajtja a hitelezést, és milyen szerepe lehet a bankoknak a gazdasági növekedés újraindításában.
A fogyasztói árak áprilisban 2,1%-kal haladták meg az egy évvel korábbi szintet idehaza, ami 0,1 százalékponttal alacsonyabb várakozásunknál és a piaci konszenzusnál. Ezzel ismét a jegybanki toleranciasávba emelkedett vissza az inflációs mutató, január után ismét. Az előző hónaphoz képest 0,4%-kal emelkedtek ismét az árak, az elemzői konszenzus 0,6% volt. Az éves maginfláció 1,9%-ról 2,2%-ra emelkedett.
Április 30-án ismerhettük meg a legfrissebb amerikai GDP-t, amely éves szinten 2%-kal növekedett. Ez kis fellélegzés lehet a 2025 decemberi adata után, amely, részben az akkori, 43 napos kormányzati leállás miatt is, mindösszesen 0,5%-os értéket mutatott. A Covid-19 utáni időszakkal összehasonlítva enyhe csökkenés látható a trendben, hiszen míg a járvány utáni évben 5,7-6,1%-kal növekedett a gazdaság, majd 2022 és 2025 között 2,9%-2,1%-kal.
Márciusban az egy évvel korábbi szinthez képest 8,2, míg februárhoz képest 1,9%-kal vásároltunk többet. Ahogy a márciusi hírek és NAV adatai alapján várni lehetett, a növekedést legnagyobb mértékben az üzemanyag-kereslet hajtotta, de enélkül is jelentős, 5,7%-os éves bővülés történt. Ez pedig a nem élelmiszer kategória növekedésének tudható be, ebben a kategóriában csapódhatott le az év eleji transzferek egy része. Az élelmiszer kategória csak mérsékelten tudott növekedni, a fogyasztókat ezen a területen továbbra is spórolás jellemzi. Összességében az első negyedévben 5,3%-kal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene, de a magas üzemanyag fogyasztás nélkül is 4,1%-os a bővülés. A következő hónapokban minden bizonnyal alacsonyabb lesz az éves dinamika, de a növekedés stabil maradhat, erre lehet következtetni az áprilisi kereskedelmi konjunktúra indexekből és a növekvő fogyasztói bizalomból.
A fenntartható pénzügyek egyik legfontosabb célja az, hogy a bankrendszer a tőkét olyan gazdasági tevékenységek felé irányítsa, amelyek támogatják a klímavédelmi és társadalmi célokat. Az elmúlt években az Európai Unió szabályozási keretei azt a célt szolgálták, hogy a vállalatok részletesebb és összehasonlíthatóbb fenntarthatósági adatokat tegyenek közzé. 2025 végére azonban egy új probléma került előtérbe: az ESG-adatok elérhetőségének és minőségének romlása, amely közvetlenül veszélyezteti a bankok fenntarthatósági finanszírozási képességét.