Lexikon
  1. Főoldal
  2. Kategória
elemzés

Befektetési piacok

Korszakos változások kapujában – A magyar euróbevezetés reménye erősítheti a forintot

Geopolitikai bizonytalanságok, energiaválság és komoly tőzsdei kilengések jellemezték az idei első negyedévet, melyet Magyarországon az országgyűlési választási kampány még intenzívebbé tett. Az előttünk álló időszakban várhatóan kiderül, tartósan magas marad-e az olaj ára, lábra tud-e állni az európai ipar, illetve képes-e növekedési pályára állni és elindulni az euró felé vezető úton a hazai gazdaság – hangzott el az MBH Befektetési Bank Piaci Pulzus című sajtóreggelijén.

Makrogazdaság

Márciusban nőtt a foglalkoztatottság, csökkent a munkanélküliség

2026. márciusban 4 millió 646 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma a 15-74 év közötti munkaképes korú népesség körében, ami már látható elmozdulást jelent az év eleji többéves mélypontról. Egy hónap alatt mintegy 30 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, a tavaly márciusi szinttől azonban még 55 ezerrel elmarad. A háromhavi trend is javult, de mérsékeltebb ütemben, 4,6 ezerrel 4 millió 627 ezer főre.

Befektetési piacok

A lényeg – részvénypiaci helyzetkép

Kezdetét vette az első negyedéves gyorsjelentési szezon, és közben menetrendszerűen ismét történik valami, ami elvonhatja a figyelmet. De ne essünk abba a csapdába, amit Arisztotelész már több, mint kétezer évvel ezelőtt leírt a Nikomakhoszi etika című művében: „Ugyanígy kell eljárnunk más területeken is, azért, hogy ami mellékes, ne váljon fontosabbá, mint maga a dolog.”

Makrogazdaság

Innen már inkább gyengülhet a forint év végéig

A korábbi ellenzék kétharmados győzelmével a befektetők az EU források megszerzésével és egy lehetséges, belátható időn belüli euróbevezetéssel kezdtek számolni. Mindez bizonyos mértékig indokolttá teszi a forint erősödését, ugyanakkor az euróbevezetésből adódó lehetséges tartós hozamcsökkenés olyan mértékű forinterősödést eredményezett rövid távon, ami egyelőre nem biztos, hogy megalapozott. A legutóbbi EURHUF szintek így már valószínűleg túlszaladtak azon, amit a pillanatnyi gazdasági fundamentumok alátámasztanának. Úgy véljük, hogy a mostani szintekről már nem fog tartósan tovább erősödni a forint, így kismértékű gyengülésre számítunk innen az év végéig.

Ágazatok

Továbbra sem indult növekedésnek az ipar

A decemberi és januári növekedés (1%, ill. 1,5%) után februárban ismét visszaesett a hazai ipar teljesítménye. Havi alapon 1,8%-kal csökkent a termelés volumene, éves alapon pedig 1,5%-kal. Az alágak közül éves alapon a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, illetve a villamos berendezés gyártása bővült, ugyanakkor a járműgyártásban, valamint az élelmiszeriparban visszaesés következett be. Meglepően jó képet mutatnak viszont a rendelési és az export adatok: az összes rendelésállomány február végén 24%-kal meghaladta az egy évvel korábbit, amihez a járműgyártás járult hozzá leginkább. Várhatóan az ágazat 2026 első negyedévében érdemben nem fog tudni hozzátenni a GDP növekedéshez, és rövid távon nem várható gyors felfutás. 2026-ban az ipar erősödése az elektromobilitásra épülő szegmensekben (pl. CATL, BYD kapacitások) remélhető, bár a német gazdaság élénkülése törékeny. Az ipari termelésben éves szinten mintegy 2,2%-os növekedésre számítunk, azonban a február végén kitört közel-keleti háború esetleges elhúzódása az ágazat szempontjából kockázatot jelent.

Ágazatok

Az építőiparban tovább folytatódott a kilengések sorozata

Bár februárban havi alapon érzékelhető volt egy számottevő bővülés, az éves összevetés gyenge teljesítménye és a visszafogott megrendelési dinamika alapján az ágazat várhatóan nem fog érdemben hozzájárulni az első negyedéves GDP növekedéséhez. Az építőipari termelés volumene 4,9%-kal nőtt februárban az előző hónaphoz képest, ugyanakkor 0,4%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A rendelési mutatók vegyes képet mutatnak: miközben február végén az építőipari vállalkozások szerződésállománya összességében 9,5%-kal meghaladta az egy évvel korábbit, viszont az új szerződések volumene éves alapon jelentős, 44,8%-os visszaesést szenvedett el. Összességében továbbra is csak lassú kilábalás körvonalazódik, amelynek ütemét a kedvezőtlen külső környezet, különösen a közel-keleti háború bizonytalan alakulása tovább fékezheti.

Befektetési piacok

Alumínium oszlopok – részvénypiaci helyzetkép

A napokban bejelentették az USA és Irán közötti „tűzszünetet”. Azért használunk idézőjelet, mert már a bejelentés pillanatában valószínűleg sokaknak az volt az első gondolata, vajon ez meddig tart ki? Vajon nem alumínium oszlopokra építik-e az elképzelést, amely nagyon hamar meggörbül minimális súly alatt? Persze a piacok ezzel mit sem törődtek, a tőzsdeindexek 4-6%-os emelkedésen voltak túl rövid idő alatt, ezzel pedig, néhány kivételtől eltekintve (pl. DAX), a legtöbb index elérkezett arra a szintre, ahol az iráni háború kitörése előtt volt.

Befektetési piacok

Stabilabb marzsok, erős energetika – vegyes képet mutat az OPUS Global 2025-ös éve

Az OPUS Global Nyrt. 2026 áprilisának elején tette közzé a 2025 negyedik negyedévére és teljes üzleti évére vonatkozó konszolidált beszámolóját. A számok alapján a vállalatcsoport teljesítménye ellentmondásos képet mutat: miközben az árbevétel jelentősen csökkent, az eredményességi mutatók – különösen a marzsok – érdemben javultak, ami a menedzsment alkalmazkodóképességét és költséghatékonyságát tükrözi.

Ágazatok

Harapófogóban a logisztika

Több kulcságazat gyenge teljesítménye miatt évek óta nagyon alacsony a fuvarpiaci kereslet, ami miatt szinte negyedévről negyedévre kerül újabb mélypontra a közúti és vasúti teljesítmény. A kapacitások lassú optimalizálása és a növekvő költségnyomás pedig a profitabilitást rontja. Az importvezérelt légi és tengeri forgalom viszont látványosan erősödik, erősítve az intermodalitást. Az iráni háború közvetett és közvetlen hatásai kockázatot jelentenek az ágazat teljesítményére.

Ágazatok

Tovább bővült a boltok forgalma februárban

A tavalyi év azonos hónapjához képest 3,8, míg januárhoz képest 0,4%-kal vásároltunk többet. Nem nőtt jelentősen, de erős maradt az üzemanyagforgalom, ebben a márciusi adatokban sem várunk érdemi csökkenést. Az utóbbi időben bejelentett állami transzferek februárban nem lökték meg jelentősen a kiskereskedelemet úgy, mint tették azt 2022-ben (akkor 3,3% volt a havi bővülés), bár a mostaniak mértéke is kisebb, illetve jellegében is más volt. Az átalakult fogyasztói szokások is hozzájárulnak a transzferek gyengébb hatásához, például többet fordítunk szolgáltatás-vásárlásokra és megtakarításra. Utóbbi erős hatására utal, hogy februárban a már amúgy is nagyra nőtt januári háztartási betétállomány további jelentős mértékben bővült. Várakozásaink szerint márciusban is kitarthat a mostani lendület, erre engednek következtetni az alacsony inflációs adatok és a növekvő fogyasztói bizalom is.

1 2 3 4 5 6 … 51