Sokszor dilemma, hogy a gazdaság aktuális állapotának értékelésekor, amely például egy kereskedési ötlet megalapozására is szolgálhat, milyen adatokat vegyünk figyelembe: makró vagy mikró? Elég távolról feldolgozni az információkat (makró) vagy menjünk kicsit közelebb a történésekhez (mikró)? Előbbi kockázata, hogy átsiklunk fontos összetevők felett, utóbbié, hogy elveszünk a részletekben. Különösen aktuális ez a harmadik negyedéves jelentési szezon végeztével.
A mezőgazdasági finanszírozásban az elmúlt években dinamikusan terjednek az mesterséges intelligencia (MI) alapú hitelkockázat-elemzési megoldások; ezt a trendet a fintech cégek, agrárbankok és kutatóintézetek együttműködése, valamint uniós digitalizációs kezdeményezések ösztönzik. A mezőgazdaság speciális kockázati profilja (jelentős időjárásnak való kitettség, illetve az ehhez közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó terményár-ingadozás és bevételi szezonalitás) miatt az MI lehetővé teszi a hagyományos, múltbeli pénzügyi adatoknál sokkal dinamikusabb és részletesebb kockázatbecslést.
Folyamatosan erősödik a hazai fizetőeszköz, és az utóbbi hetekben a magyar-amerikai tárgyalások is további lendületet adtak a forintnak. A Bónusz Podcast legfrissebb adásában megnéztük, mi áll az erősödés mögött, és mi az oka annak, hogy a hazai tőzsde több mint 35%-os pluszban van az amerikaihoz képest.
2025 októberében 4 millió 674 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma a 15-74 év közötti munkaképes korú népesség körében, ami közel 5 ezer fővel több a szeptemberben látottnál, de a tavaly októberitől 24 ezerrel kevesebb. A háromhavi adatok alapján, 2025. augusztus-október között a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15–74 évesek körében 4 millió 672 ezer fő volt, ami alacsonyabb a megelőző három hónapnál és az egy évvel ezelőtti szintnél is.
Idén január és október között a turisztikai szálláshelyeken regisztrált vendégek száma jelentősen emelkedett: a belföldi turistáké 3%-kal, míg a külföldieké 11%-kal haladta meg az előző év azonos időszakának értékeit. Így tehát továbbra is jól látható, hogy a külföldi turisták jelentik a növekedés fő hajtóerejét. Októberben mind a külföldi, mind a belföldi vendégforgalom, valamint a vendégéjszakák száma is növekedést mutatott havi és éves szinten is. A bruttó árbevétel is kiemelkedően bővült, a 104,2 milliárd forintos októberi adat folyó áron 14%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az ágazat bruttó hozzáadott értéke folyamatosan erősödik, ami a szektor gazdasági teljesítményének dinamikus javulását jelzi. Szintén pozitívum, hogy az idegenforgalomban működő vállalatok számának hosszú időszak óta tapasztalt csökkenése megállt, és kismértékű növekedés történt 2024 decemberéhez képest a harmadik negyedév végére. Az idegenforgalom bővülésének folytatódására számítunk 2026-ban is, összhangban a nemzetközi trendekkel. A hazai növekedést több tényező is támogatja: a reálbérek emelkedése, valamint az olyan juttatások, mint a családi adókedvezmény fokozatos megduplázása, illetve a két- és háromgyermekes édesanyák személyi jövedelemadó-kedvezménye.
A bérleti díjak lassuló emelkedése ellenére is vonzó befektetés maradhat a lakásvásárlás – derül ki az MBH Jelzálogbank legfrissebb ingatlanpiaci elemzéséből. Az MBH Index szerint a lakásbérleti díjak Magyarországon idén augusztusban átlagosan 7,5 százalékkal voltak magasabbak az előző év azonos időszakához képest, a legnagyobb drágulás a Dél-Alföldön, míg Budapesten belül a belvárosban és a külső pesti kerületekben ment végbe. A szakértők ehhez kapcsolódóan rámutattak: befektetési célú lakásvásárlásnál a piaci hitellel finanszírozott lakásbefektetésekhez képest az Otthon Start programmal még kedvezőbb, akár 9–10 százalékos hozam is elérhető, miközben a bérleti piac szerkezetében átrendeződés várható a konstrukció hatására.
A hazai bankszektor koncentrációja nemzetközi összevetésben alacsony, így a szereplők közti versenyhelyzet egészségesnek tekinthető. A jelenlegi körülmények között sem a bankrendszer tőkehelyzetét, sem likviditását tekintve nem látszanak lényegi korlátok arra nézve, hogy a belföldi ügyfelek finanszírozáshoz jussanak. Az MBH Elemzési Centrum szakértői összességében úgy látják: a magyar hitelintézetek képesek, és a konjunkturális kilátások várt javulásával készek is finanszírozással támogatni a gazdasági növekedést.
Ismételten egy vegyesre sikerült negyedéven vagyunk túl. A csoportszintű árbevétel 22,6%-kal emelkedett éves alapon a negyedév során, ami mögött a kiskereskedelmi üzletág tavaly év végi akvizícióinak hatását fedezhetjük fel. A működési költségek azonban továbbra is dinamikus emelkedést mutatnak, ami nyomás alatt tartja a marzsokat.
Higgyék el az olvasók, nekünk is rém unalmas már a mesterséges intelligencia. De bármilyen elemzést is szeretne az ember áttanulmányozni, egészen biztos, hogy a történet valahol az MI irányába kanyarodik. Ami pedig nem, az ma senkit sem érdekel. Gyógyszergyárak? Ugyan már, senki fantáziáját nem mozgatja meg, pedig milyen szépen ment az egészségügyi ETF az utóbbi 2-3 hónapban! És miközben ezeket a sorokat írom a Cloudflare hibája miatt a fél internet leáll… Nesze neked MI.
Az építőipari termelés volumene szeptemberben 16,4%-kal haladta meg az augusztusi szintet. A mostani adat egyrészt az előző havi alacsony bázisnak köszönhető, másrészt éves szinten is érvényesült a bázishatás, mivel nyers adatok szerint 17,6, a munkanaptényezővel kiigazított adatok alapján 15,2%-kal volt nagyobb az építőipari termelés az egy évvel korábbi, szintén alacsony adathoz képest. A mostani visszapattanás – mint ahogy az előző havi zsugorodás is – a jellemzően állami fejlesztéseket tartalmazó egyéb építmények körében történt. Mindenképpen pozitív, hogy a szeptember végi szerződésállomány volumene 40,9%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. Az év első kilenc hónapjában a termelés volumene 1,7%-kal meghaladta a 2024 hasonló időszakit, ezzel várhatóan pozitív tartományban zárja az évet az ágazat. A kilátásokat támogatja, hogy az állami megrendelések várhatóan emelkednek a következő időszakban. Emellett az építőipart mind a felújítási piacon keresztül, mind az új építésű lakás-fejlesztéseken keresztül tudja támogatni az Otthon Start Program és az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv építőipart és lakáspiacot érintő további intézkedései, azonban a kilátások szempontjából az uniós források akadozása és a gazdasági szereplők borús jövőképe miatti kapacitás bővítések visszafogása még mindig lassító tényező.