Számos esemény sejteti, hogy gyorsan telik az idő. Vége a Covid-19 három évének, gyorsan nőnek a gyerekek, és alig fejeződik be, máris kezdődik a következő gyorsjelentési szezon. Persze tudjuk, az idő relatív. Ahogy Albert Einstein is megfogalmazta: „Tedd a kezed egy forró tűzhelyre és egy perc is egy órának tűnik. Ülj le egy csinos lánnyal beszélgetni és egy óra is egy percnek tűnik.”
A novemberi 3,7%-os év/év alapú áremelkedést követően decemberben 4,6%-kal emelkedtek átlagosan a fogyasztói árak idehaza, az adat megfelelt várakozásunknak, azonban magasabban alakult a piaci konszenzusnál (4,4%). Az előző hónaphoz képest 0,5%-kal nőttek az árak, mi is ezzel számoltunk. Az éves maginfláció 4,4%-ról 4,7%-ra emelkedett decemberben, ami kissé magasabb, mint amivel kalkuláltunk és erősödő inflációs nyomást jelez. 2024-ben átlagosan 3,7%-kal emelkedtek az árak az előző évhez képest, a várakozásoknak megfelelően.
Állítólag mozgalmas évünk lesz. Legalábbis erről szól a legtöbb elemzés. Trump elnöksége, a főként Európát (Németország, Franciaország), de mára már Kanadát is érintő politikai bizonytalanság, a kínai gazdasági aktivitás éppen aktuális gyorsulása vagy lassulása, a kötvénypiacok, hozamok alakulása, a tőkepiaci szempontból egypólusú világ (az amerikai tőzsde szinte soha nem látott arányt hasít ki magának a világban) mind oda vezethet, hogy nem lesz unalmas év 2025. Legalábbis ez a logikus magyarázat. Csakhogy a piacokat nem a logika vezérli…
A legfrissebb adatok alapján bizakodhatunk, hogy a kiskereskedelmi forgalom visszakorrigál és tartósan meghaladhatja a 2021-es bázist, s így sikerül kitörnie a 2024 tavasza óta tartó oldalazásból. A tavalyi egész éves adatokra még egy hónapot várni kell, de már most látszik, hogy 3 százalékot megközelítő lehet az éves növekedés. Az előző évi 7,7%-os zsugorodás után tehát pluszba lendül a fő mutató, ám ez javarészt a bázishatásnak és a 2024-es év elején látott fellendülésnek köszönhető. Éves szinten az élelmiszer kategória forgalma húzta a növekedést. Míg a bizalmi indexekben kedvezőtlen trend látszik, addig a nettó reálbérek növekedése továbbra is 9% felett alakult októberben, így a többletjövedelem egyre nagyobb része csapódhat le a hazai kiskereskedelemben, emiatt 2025-ben 3,4%-os forgalom növekedéssel számolunk. Ebben az előrejelzésben ugyanakkor felfelé mutató lehetőségeket érzékelünk a legutóbbi két hónap pozitív adatai után. Negatív kockázatot jelenthet az, ha folytatódik a foglalkoztatottság nemrég kezdődött romlása folytatódna.
Tovább erősödött a turizmus 2024. január–novemberben: a belföldi vendégek által a turisztikai szálláshelyeken eltöltött éjszakák száma 2,0%-kal, a külföldieké 9,5%-kal haladta meg az előző év azonos időszakának szintjét. 2025-ben azt várjuk, hogy folytatódik az idegenforgalom növekedési trendje a nemzetközi folyamatokkal összhangban, melyet a reálbérek növekedése is támogat.
Novemberben a KSH által közölt egyhavi munkanélküliségi ráta 4,5%-os volt, ami megegyezik az általunk várt 4,5%-os értékkel, és a Bloomberg konszenzusa is ekkora értékre számított. Az egyhavi ráta az októberihez képest nem változott. Ugyanakkor a foglalkoztatottság egyértelműen csökkenésnek indult: a 15-74 év közötti munkaképes korú népesség körében a foglalkoztatottak száma 4 millió 679 ezer fő volt novemberben, ami közel 20 ezer fős csökkenés egyetlen hónap alatt. Mindez éves összehasonlításban közel 33 ezer fős visszaesést jelent.
Az elmúlt két évben a gazdasági növekedés jelentősen elmaradt a kormányzati és a piaci várakozásoktól is, azonban a következő negyedévekben pozitív fordulatot várunk. A növekedés hajtóereje a belső felhasználás, különösen a fogyasztás lehet, míg a beruházások stabilizálódhatnak. A külső kereslet továbbra is gyenge lehet, de számos egyedi faktor miatt 2025 második felére az éves növekedési adatok akár a 4%-ot is elérhetik.
Egy január elején megjelent cikkünkben a hazai piac idei kilátásait vizsgáltuk. A zárómondat így hangzott: „az idei évben nagy valószínűséggel jöhetnek újabb rekord árfolyamszintek a BUX indexben”. Ez meg is valósult, az idei év nem is szólt másról a hazai piacon, mint a folyamatos csúcsdöntésekről.
A gyenge őszi kezdés után októberben kedvezőbb adatokat mutatott fel az építőipar: az egy évvel korábbihoz viszonyítva 0,5%-kal csökkent, az előző hónaphoz képest viszont 4,6%-kal nőtt az építőipari termelés volumene októberben, így a hónap végére 0,7% volt az ágazat idén januártól mért éves növekedése. Az év folyamán hektikusan alakult az ágazat teljesítménye, és a mostani kedvező adatokból sem következtethetünk egyelőre tartós trendfordulóra. 2024 meglepően jól kezdődött, de a nyár eleje óta csökkenő számokat mutatott fel az építőipar. A teljes szerződésállomány kedvező, ugyanakkor az új szerződések havi mutatói jelentős volatilitást mutatnak. Az ágazatot közép-hosszabb távon támogathatják az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv építőipart és lakáspiacot érintő intézkedései, azonban az ágazat rövid távú kilátásai szempontjából az uniós források akadozása, a nagy állami beruházások elhalasztása és a gazdasági szereplők borús jövőképe miatti kapacitás bővítések visszafogása negatív tényező. Mindezek függvényében is az éves átlagos teljesítmény a 2023-as termeléshez képest legfeljebb stagnálhat, de 2025 második felétől érezhető bővülésre számítunk.
Mivel a fenntartható megoldásokhoz kötött környezettudatosság a pénzügyek területén is egyre inkább megnyilvánul, az olyan értékpapírokon belül, mint a részvények és részvényalapok, ugyancsak ennek megfelelő tendenciák kezdenek kibontakozni. Milyen hatása van a „zöld” befektetési termékek árfolyamára a fenntarthatóság címkéjének? Az MBH Bank Research & Knowledge Centere ennek a jelenségnek járt utána.