Az elmúlt években nagy figyelem kísérte a digitális jegybankpénz ötletének fejlődését. Elemzésünkben bemutatjuk az eszköz bevezetésének lehetséges variációit, kiemelve a különböző megközelítések lehetséges előnyeit.
Végre van minek örülni az építőiparban, ugyanis negyedik egymást követő hónapban tudott bővülni az ágazat termelése, és az új szerződések értéke is rendre növekszik az októberi mélypont után. 2025 első felében ezzel együtt is csak mérsékelt maradhat a növekedés, viszont az ágazatot 2025 második felétől egyre erősebben megtámaszthatják az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv építőipart és lakáspiacot érintő intézkedései, azonban a kilátások szempontjából az uniós források akadozása, a nagy állami beruházások elhalasztása és a gazdasági szereplők borús jövőképe miatti kapacitás bővítések visszafogása negatív tényező.
Hát, nem ez volt megbeszélve. Az amerikai elnökválasztásnak úgy indult neki a piac, hogy az USA gazdaságilag megerősödik (pedig már eddig sem lehetett panasz, hiszen 2-3%-os GDP növekedést tudott felmutatni, igaz, ebben nagy szerepe volt a költségvetési lazításnak). A másik oldalon viszont Európa továbbra is lemaradó ütemben van, sőt sokan az öreg kontinens eljapánosodását vetítették előre. Azaz zéró közeli gazdasági növekedés, esetleg deflációval fűszerezve. Ehelyett 2025-ben a piacok pont ennek az ellentettjét mutatták: az S&P500 majdnem 10% közeli mínuszt, a DAX pedig 10% körüli hozamot ért el, ez pedig elég szignifikáns különbség.
A Magyar Telekom 2024 negyedik negyedévében kimagasló eredményeket ért el, amelyet a stabil kereslet és az inflációkövető díjkorrekció is támogatott. A társaság részvényeire az MBH Befektetési Bank célára 1 898 forint, az ajánlás pedig: vétel.
A tengerentúlon a napokban láttak napvilágot az első cikkek, amelyek az atlantai FED GDPNow modelljére hivatkozva belengették a zsugorodó GDP lehetőségét 2025 első negyedévére. Akkor még csak egy „szolid” -1,5%-os csökkenést projektált a modell, március 3-ra ez azonban -2,8%-ra fokozódott. De mit is jelent ez, és mit tegyünk a portfóliónkkal, ha valóban bekövetkezhet egy amerikai recesszió?
A januári 5,5% után februárban átlagosan 5,6%-kal emelkedtek a fogyasztói árak idehaza. Az általunk és az elemzői konszenzus által is várt dezinfláció (várt 5,3%) tehát nem tudott még elindulni. Az előző hónaphoz képest 0,8%-kal nőttek az árak, szemben az általunk várt 0,5%-kal. Az éves maginfláció a fő adathoz képest is gyorsabban, 5,8%-ról 6,2%-ra emelkedett februárban. A maginfláció 2023 decembere óta nem látott magas szintre emelkedett, ami az inflációs nyomás további erősödését jelzi.
A múlt heti Részvénypiaci helyzetkép az alábbi gondolattal zárult: „…enyhülhet a túlfeszített árazás és ez egyébként beleillik abba a ciklusba is, ahogyan a P/E két tényezője változik. Nem lennénk meglepődve egy 2017-2019-hoz hasonló időszakon, amikor bár 2300-ról 3200-ig emelkedett az index, de tette ezt komoly volatilitással.”
A gyenge évzáráshoz képest 2,2%-kal nőtt a kiskereskedelmi forgalom, ami nagyon magas havi alapú változás. Ez legnagyobb részben a nem élelmiszer kategóriának tudható be, a legtöbb vásárló valószínűleg kihasználta az ünnepek utáni év eleji leárazásokat. Fix bázison nézve 1,9%-kal sikerült meghaladni a 2021-es átlagos szintet. Tavaly év elejéhez képest élelmiszerből és nem élelmiszer jellegű termékekből is többet vásároltunk, az alacsony bázis miatt ez várhatóan a februári adatokban is így lesz. A reálbérek emelkedése tovább segítheti az ágazatot, ugyanakkor az emelkedő infláció, mely erősen érinti az élelmiszer-kategóriát, kockázatot jelent. A bizalmi indexek szerint még mindig a kereskedelem számít a legpesszimistább ágazatnak, a fogyasztói bizalom pedig stagnált februárban. Hosszabb távon az olyan kormányzati intézkedések, mint a gyerekek után járó szja-kedvezmény duplázódása, az anyák egy részének szja-mentessége, illetve a nyugdíjasok áfa-visszatérítése mind tovább erősítheti a kiskereskedelmi forgalmat.
Az elmúlt hetekben felgyorsulni látszanak az események az orosz-ukrán háború esetleges közeljövőbeli lezárásával kapcsolatban. Bár február végén drámai fejlemények történtek amerikai-ukrán tárgyalásokban, a folyamatok idővel várhatóan továbbra is a békekötés felé mozdulhatnak. A konfliktus lezárása az idei év egyik legmeghatározóbb geopolitikai eseménye lehet, amely jelentős hatással bírhat a globális és a hazai gazdasági viszonyokra. Elemzésünkben számszerűsítettük az esetleges békekötés magyar gazdaságot érintő legjelentősebb következményeit.
A német gazdaság szenvedését évek óta tapasztaljuk. Az elmúlt két évben nem tudott növekedni Európa legnagyobb gazdasága, az ipari termelés folyamatosan visszaesést mutat, 2024-ben lényegében egy hónapban sem tudott nőni a termelés volumene éves összehasonlításban. Németország gazdasága alapvetően strukturális problémákkal küzd, ugyanakkor a kereslethiányon, ami továbbra is jellemző az országban, gazdaságélénkítő intézkedésekkel is lehetne segíteni. Vajon új helyzetet teremt-e a hét végén lezajlott választás?