A szeptemberi 3,0%-os év/év alapú áremelkedést követően októberben 3,2%-kal nőttek átlagosan a fogyasztói árak idehaza. A friss adat elmaradt várakozásunktól és a piaci konszenzustól (3,5% volt mindkettő). Az előző hónaphoz képest 0,1%-kal nőttek az árak, miközben mi 0,4%-os emelkedést vártunk. Az éves maginfláció 4,8%-ról 4,5%-ra mérséklődött, ami valamivel kedvezőbb annál, mint amivel kalkuláltunk.
Donald Trump megválasztása után kilőttek a tőzsdék. A kérdés az, hogy az új elnök intézkedései milyen hatással járnak a vállalatokra. Ehhez bizony nem elég Trump előző elnökségéből kiindulni: a gazdaság most teljesen más helyzetben van, mint 2016-ban volt. Cikkemben körbejárom a várható intézkedések piaci hatásait.
Az MNB és a régiós országok jegybankjainak bankkártyahasználati adatait vizsgálva elmondhatjuk: bár egyre többet költünk külföldön, ez korántsem csak Magyarországra jellemző. A járványidőszak után mindegyik vizsgált országban nagyobb ütemben növekedtek a külföldi költések, mint azelőtt, ebben pedig egyértelműen Lengyelország vezet.
Az előző havi, augusztusi adatokhoz viszonyítva nem indult jól az ősz a kiskereskedelemben. Ha az év első 9 hónapját nézzük, éves bázison hónapról hónapra emelkedett a kiskereskedelmi forgalom (az alacsony bázis miatt), azonban ha havi szinten nézzük az ágazat teljesítményét, akkor azt lehet látni, hogy a lakossági fogyasztás nem a várakozásoknak megfelelően indult be. Az üzleti bizalmi index is ezt támasztja alá: a kereskedelem alindexe nagyot romlott októberben, így ez vált a legpesszimistább ágazattá. A nettó reálbérek növekedése továbbra is 9% felett alakult augusztusban, várakozásunk szerint a többletjövedelem egyre nagyobb része csapódhat le a hazai kiskereskedelemben az év végéhez közeledve. Az Elemzési Centrum a szeptemberi adatok után a 2024-re előrejelzett kiskereskedelmi forgalom éves 3%-os növekedési prognózisában lefelé mutató kockázatot lát.
A nyári aszályos időszak ellenére is tovább javult a magyar élelmiszer-gazdaság szereplőinek helyzetértékelése 2024 harmadik három hónapjában – derül ki az MBH AgrárTrend Indexből, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának negyedévente közzétett elemzéséből. A hitelintézet agrárpiaci szereplők megkérdezésével készülő mutatója a másfél éve tartó erősödés után 2024 júliusa és szeptembere között kismértékben újfent nőtt, és rekordszintre erősödött, lendületesebb növekedést pedig elsősorban az élelmiszeripari termelés erősödése révén érhet el az ágazat. Hazai viszonylatban a bank szakértői nem számítanak az élelmiszerek további ütemesebb drágulására az év végéig, a globális kilátásokkal kapcsolatban pedig azt emelték ki, hogy komolyabb hatást fejthet ki az agrárkereskedelemre az amerikai elnökválasztás eredménye, az Egyesült Államok és Kína kereskedelmi viszonyának alakulása.
Az amerikai elnökválasztás egyike a nemzetközi gazdaságot és a világ számos befektetési-, deviza- és árupiacát nagymértékben meghatározó eseményeknek. A republikánus párt és Donald Trump győzelmét követően az MBH Bank elemzője megvizsgálta, milyen tendenciákra lehet számítani az új adminisztráció felállását követően.
Donald Trump kampányának egyik fontos mondása, hogy vissza kell szerezni a feldolgozóipar egy részét, és ezzel új munkahelyeket teremteni az amerikai gazdaság számára. Ennek eléréséhez az importvámok emeléséhez/bevezetéséhez folyamodna a republikánus jelölt. A volt elnök több kampányesemény, illetve interjú során kifejtette, hogy a kínai termékekre 60-100%-os vámtételeket vezetne be. Nem kímélné azonban az USA partnereit sem, az Európai Unióból származó termékeket is 10-20%-os vámmal terhelné. Na de mégis mit okozhatna ez a lépés az amerikai – és ami talán minket, európaiakat még inkább izgat – az európai gazdaság esetében?
A nyári szezon növekedése után az ősz első hónapja visszafogottabb számokat hozott: A vendégéjszakák száma tudott ugyan növekedni az egy évvel korábbi adatokhoz képest 1,1%-kal, de ez a külföldi turisták által eltöltött éjszakáknak volt köszönhető, mivel számuk 5,8%-kal emelkedett, míg a magyarok által eltöltött vendégéjszakák száma 4,2%-kal csökkent. Az első kilenc hónap alapján így is pozitív az ágazat teljesítménye, mivel január és szeptember között a turisztikai szálláshelyek 5%-kal bővülő vendégéjszakát könyvelhettek el. Elmondhatjuk, hogy idén megtörtént a pandémia előtti utazóforgalom visszarendeződése, azaz 2024-ben a vendégéjszakák száma körülbelül 5-7%-kal haladhatja meg a tavalyi szintet. Ezt támogatja a reálbérek növekedése, az infláció normalizálódása, a fogyasztói bizalom javulása, valamint a külföldi vendégek számának jelentős növekedése is.
Újabb négy év telt el, és ismét elérkeztünk az amerikai elnökválasztás időszakához, mely az egyik legnagyobb médiafigyelmet kiváltó geopolitikai eseménynek tekinthető. A tőkepiaci szereplők nagyon aktívan követik az eseményeket, azonban fontos tisztázni, hogy egy elnökválasztás eredménye nem feltétlenül jár komolyabb tőke- és pénzpiaci mozgásokkal, ha mégis, ennek eredménye inkább rövidtávon figyelhető meg, míg hosszútávú hatásai elenyészőek. Cikkünkben megvizsgáltuk, milyen tendenciákra lehet számítani, ha a választást a demokrata párt nyeri.
Izgalmas évhajrának nézünk elébe, az amerikai választás, a Fed kamatpályája és még a geopolitikai fejlemények is rányomhatják bélyegüket a tőkepiaci folyamatok alakulására. Megéri-e még aranyat vásárolni, hogyan illeszkednek a magyar részvények a porfóliókba, és miért ennyire drága az indiai piac? Vince Péter, az MBH Befektetési Bank Advisory Deskjének vezetője volt az Arbitrázs vendége.