Az amerikai elnökválasztás egyike a nemzetközi gazdaságot és a világ számos befektetési-, deviza- és árupiacát nagymértékben meghatározó eseményeknek. A republikánus párt és Donald Trump győzelmét követően az MBH Bank elemzője megvizsgálta, milyen tendenciákra lehet számítani az új adminisztráció felállását követően.
Donald Trump kampányának egyik fontos mondása, hogy vissza kell szerezni a feldolgozóipar egy részét, és ezzel új munkahelyeket teremteni az amerikai gazdaság számára. Ennek eléréséhez az importvámok emeléséhez/bevezetéséhez folyamodna a republikánus jelölt. A volt elnök több kampányesemény, illetve interjú során kifejtette, hogy a kínai termékekre 60-100%-os vámtételeket vezetne be. Nem kímélné azonban az USA partnereit sem, az Európai Unióból származó termékeket is 10-20%-os vámmal terhelné. Na de mégis mit okozhatna ez a lépés az amerikai – és ami talán minket, európaiakat még inkább izgat – az európai gazdaság esetében?
A nyári szezon növekedése után az ősz első hónapja visszafogottabb számokat hozott: A vendégéjszakák száma tudott ugyan növekedni az egy évvel korábbi adatokhoz képest 1,1%-kal, de ez a külföldi turisták által eltöltött éjszakáknak volt köszönhető, mivel számuk 5,8%-kal emelkedett, míg a magyarok által eltöltött vendégéjszakák száma 4,2%-kal csökkent. Az első kilenc hónap alapján így is pozitív az ágazat teljesítménye, mivel január és szeptember között a turisztikai szálláshelyek 5%-kal bővülő vendégéjszakát könyvelhettek el. Elmondhatjuk, hogy idén megtörtént a pandémia előtti utazóforgalom visszarendeződése, azaz 2024-ben a vendégéjszakák száma körülbelül 5-7%-kal haladhatja meg a tavalyi szintet. Ezt támogatja a reálbérek növekedése, az infláció normalizálódása, a fogyasztói bizalom javulása, valamint a külföldi vendégek számának jelentős növekedése is.
Újabb négy év telt el, és ismét elérkeztünk az amerikai elnökválasztás időszakához, mely az egyik legnagyobb médiafigyelmet kiváltó geopolitikai eseménynek tekinthető. A tőkepiaci szereplők nagyon aktívan követik az eseményeket, azonban fontos tisztázni, hogy egy elnökválasztás eredménye nem feltétlenül jár komolyabb tőke- és pénzpiaci mozgásokkal, ha mégis, ennek eredménye inkább rövidtávon figyelhető meg, míg hosszútávú hatásai elenyészőek. Cikkünkben megvizsgáltuk, milyen tendenciákra lehet számítani, ha a választást a demokrata párt nyeri.
Izgalmas évhajrának nézünk elébe, az amerikai választás, a Fed kamatpályája és még a geopolitikai fejlemények is rányomhatják bélyegüket a tőkepiaci folyamatok alakulására. Megéri-e még aranyat vásárolni, hogyan illeszkednek a magyar részvények a porfóliókba, és miért ennyire drága az indiai piac? Vince Péter, az MBH Befektetési Bank Advisory Deskjének vezetője volt az Arbitrázs vendége.
Az S&P500, amely a világ vezető részvénypiaci benchmarkja, tekintettel arra, hogy a benne foglalt vállalatok árbevételének 50-60%-a globális eredetű, jelenleg, éves szinten kiemelkedő hozamot tud felmutatni. Sőt, ha az első három negyedévet vizsgáljuk, akkor még jobb a helyzet. Már csak az a kérdés, hogy lesz-e mindebből TOP3-as éves teljesítmény? A válasz pedig nagymértékben összefügg az elnökválasztással.
A lakhatási nehézségek enyhítése központi kérdése a kormány Új Gazdaságpolitikai Akciótervének – mely a megfizethető lakhatás biztosításán túl, multiplikátor hatásán keresztül, több ágazatnak is lökést tud adni, így a gazdasági növekedésre is hatással lehet. Az MBH Bank elemzője megvizsgálta a napokban kormányhatározatban is megjelent akcióterv ingatlanpiacot érintő pontjait és ezek várható eredményét.
Szeptemberben a KSH által közölt egyhavi munkanélküliségi ráta 4,5%-os volt, ami érdemben meghaladja az általunk és a piac által is várt 4,2%-os értéket. A 15-74 év közötti munkanépes korú népesség körében a foglalkoztatottak száma 4 millió 699 ezer fő volt szeptemberben, ami éves összehasonlításban 32 ezer fős csökkenés, miközben augusztusban még közel 13 ezer fős volt az emelkedés.
Múlt héten (10.06.) a Nike nem túl fényesre sikerült gyorsjelentéséről értekeztünk, és ha abban megemlítettük a Gillette példáját, akkor úgy tartjuk korrektnek, ha ezt most ki is fejtjük. Igaz, ennek a sztorinak nem sok köze van a piacok jelenlegi mozgásához, de esettanulmánynak nem utolsó, mellesleg bemutatja azt, miért nehéz még akár egy betonbiztos vállalat jövőjét is modellezni. Nézzük mi történt évekkel ezelőtt…
Az előző hónaphoz képest 2,1%-os csökkenés következett be az ágazat a teljesítményében, és ez előrevetítheti azt is, hogy az ipar mellett az építőipar ágazat is lefelé fogja húzni az október végén megjelenő Q3-as GDP adatokat. A nemzetgazdasági beruházások jelentős csökkenése fényében nem meglepő az ágazat teljesítménye. A hitelkamatok a korábbi magas szintekről mérséklődtek, az új otthonfelújítási program és lakáspiaci élénkülés nyomán a belső kereslet is élénkül, azonban az uniós források hiánya és az áprilisban bejelentett beruházás-elhalasztás és az ágazat szereplők borús jövőképe mind negatív tényező az ágazat kilátásai szempontjából.